Lapunk információi szerint a magyar állam lemondott arról a korábbi tervéről, hogy Magyarország területén kiépítsen egy 300-600 milliárd forintba kerülő úgynevezett szivattyús-víztározós erőművet.

A szivattyús-tározós erőműben éjjel vizet szivattyúznak fel egy magaslati tározóba, ahonnan azt nappal lezúdítva áramot termelnek, visszanyerve az eredetileg szivattyúzásra használt áram jó részét. Erre azért van szükség, mert éjjel jóval kevesebb áramra van igény, mint napppal. A hazai erőműveknek elvileg azonnal alkalmazkodniuk kell a pillanatnyi kereslethez, ám sok egység - például a paksi atomerőmű - nehezen szabályozható. Egy szivattyús-tározós erőmű az éjjel termelt, jóval olcsóbb áramot tulajdonképpen eltárolja annak érdekében, hogy azt nappal visszanyerjék és drágábban értékesítsék.

Magyarországon évek óta rendszeresen felmerül az erőműépítés terve, különböző helyszíneken, állami avagy magánberuházásban. Ám ezeket mindeddig rendre lefújták. Az elképzelés sok esetben a környezetvédők ellenállásán bukik meg. Bár a szivattyús-tározós erőmű más elven működik, mint egy vízerőmű, sokszor a bős-nagymaros vita fordulatai is előkerülnek.

A legutóbbi fellángolás abból volt tetten érhető, hogy a magyar állam tavaly év végén ilyen tartalmú kapcsolatos kérelemmel fordult az Európai Unióhoz. A jellege folytán nyilvános dokumentum arra kérte Brüsszelt, hogy a 2013-tól a magyar állam rendelkezésére álló szén-dioxid-kvótákból több mint százmilliárd forintot ilyen erőmű építésére költhessen. Leszögezték, hogy beruházónak az állami MVM-et szánják.

Az összesen 125 milliárdra tett összegből 12,5 milliárd forintot szántak a szintén az MVM által építendő magyar–szlovák gázvezetékre, illetve a lakossági fogyasztással kapcsolatos okos méréshez köthető beruházásokra.

A kérelemre most érkezett meg a brüsszeli válasz, melyre a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Kft. hívta fel a figyelmet. Ebben azonban már csak a gázvezetékre és az okos mérésre kért 12,5 milliárdot engedélyezik.

Szakértők úgy vélik, az elmúlt idők során a magyar állam vonhatta vissza a szivattyús-tározós erőműre vonatkozó kérelmet. Sokak szerint az energetikáért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által szorgalmazott elképzelést a miniszterelnök köre állíttathatta le. Megfigyelők szerint ugyanis egy szivattyús-tározós erőmű kialakításával elhúzódó lakossági-környezetvédelmi egyeztetésekre lehetne számítani.

Mivel azonban a magyar áramrendszer egyensúlya szempontjából ilyen erőműre mindenképp szükség van, így nagy valószínűség szerint valamely környező államban szorgalmazzuk az ilyen egységekkel való hosszú távú szoros együttműködést. Ilyen tárgyú energetikai egyeztetés ismereteink szerint zajlott már Horvátországgal, illetve Szlovéniával is, de Ausztriában is számos hasonló egység működik. Noha Ukrajnában is épülnek ilyen üzemek, a magyar kormány ezek kapcsán - vélhetően politikai okokból - egyelőre nem kezdeményezett hasonló tárgyalásokat.

Bart István, a MEHI igazgatója közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből várható több mint százmilliárd forint ezzel nem veszett el. Sőt, a magyar állam előtt így nyílt meg a lehetőség arra, hogy azt másra használhatja fel.

Az intézet számításai szerint 2013-ban 6,25 milliárd, 2014 és 2020 között pedig évente 12,5 milliárd forint állami bevétel származhat a kvóták eladásából. Az intézet reméli, hogy ezeket az állam lakossági energiahatékonysági-épületenergetikai támogatásokra fordítja.