Diana, aki a Portfolio.hu „Forint, Válság, Államadósság” konferencia egyik résztvevője, úgy véli: Magyarországnak államháztartási szempontból a 2013-as év lesz az igazán sorsdöntő, mivel akkor szűnnek meg az ágazati különadók, amelyek a GDP 0,9 százalékát kitevő bevételkiesést okoznak.

A Morgan Stanley forgatókönyve szerint Magyarország április végéig megállapodik az IMF-fel a hitelfelvételről. Ha azonban az elindított kötelezettségszegési eljárásokban az Európai Bizottság a magyar hatóságok válaszával elégedetlen, akkor meglehet, hogy májusra tolódik az egyezség.

A szakértő két fő okot sorol fel annak alátámasztására, hogy miért hisz a megállapodás létrejöttében: először is a kormány is tisztában van vele, hogy a piaci hangulat javulásának jelentős része olyan külső tényezőkkel függ össze, amiknek nem sok köze van Magyarországhoz.

A külpiaci környezet nagyon gyorsan romolhat, és ekkor egy nagy pénzügyi biztonsági védőháló sokat segíthetne Magyarországnak. Másodszor, a legutóbbi közvélemény-kutatásokból jól látszik, hogy a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos békülékenyebb magyar kormányzati kommunikációt a választók nem a gyengeség jeleként látják, hanem éppen ellenkezőleg.

„Véleményem szerint az lenne a legjobb, ha megkötné a megállapodást a nemzetközi szervezetekkel a kormány. Magyarországnak arra kell törekednie, hogy a lehető legalacsonyabb kamatszint mellett vonjon be forrásokat. Amennyiben a legolcsóbb forrás az IMF-től jönne, akkor egyértelműen ettől a szervezettől kellene felvenni a hitelt” – mondta Pasquale Diana.

A szakértő szerint a devizapiac már nagyjából beárazta az EU/IMF-megállapodás esélyét, így nem igazán számíthatunk jelentős forinterősödésre a megállapodás megkötése után. A kamatpiac azonban a jelenleginél agresszívebben árazhatja majd a jegybanki kamatcsökkentéseket, ha a megállapodás megszületik. A Monetáris Tanács is a hitelcsomagról szóló megállapodást tartja a kamatszint csökkenése előfeltételének.

Az eurózóna gazdasági kilátásaival kapcsolatosan a bankház továbbra is pesszimista a fizetési övezet növekedési kilátásait illetően. 0,3 százalékos átlagos gazdasági visszaesést jeleznek előre 2012-re, az átlagos teljesítményt az olyan, perifériához sorolt országok – Olaszország, Portugália, Spanyolország és Görögország – húzzák le, ahol recesszió várható.

A magyar államháztartás idei évi kilátásaival kapcsolatosan a Morgan Stanley optimistának látja a 2,5 százalékos kormányzati deficitcélt. A bankház számára a legfontosabb ismeretlen tényező a magyar makrogazdasági pálya. A kormány 0,5 százalékos GDP-növekedését is kétségbe vonják, sokkal reálisabb forgatókönyvnek vélik a stagnálást: némi évközbeni államháztartási egyenlegjavítást még valószínűnek tartanak, de a problémát abban látják, hogy az idei adóemelések miatt már most is szigorúnak nevezhető a költségvetési politika.

3 százalék körüli, vagy annál kissé magasabb GDP-arányos deficitet „jósolnak” idén, tekintettel a makrogazdasági kihívásokra.

„Számunkra államháztartási szempontból a 2013-as év az igazán lényeges. Akkor szűnnek meg ugyanis az ágazati különadók, amelyek a GDP 0,9 százalékát kitevő bevételkiesést okoznak, és a kormány továbbra is arra számít, hogy 2,2 százalékos lesz a GDP-arányos hiány. A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy a GDP 1 százalékát kitevő egyenlegjavulást kell elérnie, hogy kompenzálni tudja az említett bevételkiesés hatását. Ez elég nehéz feladatnak ígérkezik” – véli Pasquale Diana.