Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a végső döntést az Ecofin, az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa hozza meg a nyáron. Ilyen előzmények között azonban ez biztosra vehető – mondta a Népszabadságnak Török Zoltán, a Raiffesien bank vezető elemzője.

A döntésnek a hazai pénzügyi piacokra azonban nem nagyon lesz hatása. A forint önmagában ettől nem erősödik, a kötvénypiacon sem várható hozamcsökkenés, s a tőzsdei részvényárak sem ugranak meg – tette hozzá. A magyarázatot Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője azzal egészítette ki, hogy ez már csak azért sem várható, mert az EB mostani javaslatát már egy ideje árazza a piac. A korábban pesszimistább piaci szereplők is immár azon a véleményen voltak, hogy kiengedik Magyarországot az eljárás alól.

Hasonló hozzáállás várható a hitelminősítők részéről is –  folytatta Török. Így azt nem lehet mondani, hogy ez a lépés megágyazna egy felminősítésnek, de azt mindenképpen, hogy ha Magyarországról beszélnek, akkor a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése a pozitív oldalt erősíti majd. Nagyobb jelentőséget már csak azért sem kell ennek tulajdonítani, mert annak sem nagyon volt – miután végül szankciókat nem hajtottak végre –, hogy 9 évig az eljárás alatt tartottak minket. Az Európai Bizottság javaslata egyébként nagyban köszönhető a várakozásoknál lényegesen jobb tavalyi GDP-arányos államháztartási hiánynak, valamint a közelmúltban bejelentett Varga-csomagnak – vélekedett egybehangzóan a két elemző. Igaz, utóbbiból egyelőre csak a zárolások látszanak megvalósulni, s egyelőre csak ez kézzelfogható – tette hozzá Török Zoltán.

Abban ugyancsak egyetértettek: a mostani fejlemények után sem valószínű, hogy olyan – úgymond – választási költségvetés alakulna ki az év hátralévő részében, amelyben felelőtlenül kiadási tételek növelését hajtaná végre a kormány. Ha lesznek is ilyen lépések, akkor azzal szemben bevételnövelő lépések is állnak majd – fejtette ki Kondrát Zsolt –, vagyis a költségvetésre egyensúlyára nem lesznek hatással.

Így megemelhetik például a tranzakciós illetéket. A Raiffeisen bank szakembere ezzel együtt annyit hozzátett: azért lehetnek majd olyan intézkedések a következő hónapokban, amelyek egyes társadalmi rétegeknek kedveznek majd, így például elindíthatják a pedagógus-életpályamodellt, ám ezeknek a hátterét az éppen említett tranzakciós adóemelésből, vagy a költségvetés tartalékából lehet majd fedezni. Ugyanakkor ezek mindenképpen csak kisebb változtatásnak tekinthetőek, a pénzek nagyobb ütemű kiengedésére, a gyeplő lovak közé dobásával aligha kell számolni. Ennek nem sok értelme lenne – jegyezte meg Kondrát Zsolt.