Az amúgy is súlyos mélyrepülésben lévő hazai építőipar, illetve a beruházások adminisztrációs helyzetének könnyítése az állam részéről olyan segítség lenne, ami kimutatható gazdaságélénkítő hatást eredményezne – állapították meg az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) vezetői.

Az IFK tizenhat tagcégéhez az elmúlt tizenöt évben 1606 milliárd forint teljes beruházási értékű fejlesztés kötődik, aminek nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy az együttesen több mint Budapest háromévnyi költségvetése. A magyarországi jogszabályokban, pontosabban azok útvesztőiben jelentős tapasztalatot szerzett társaságok azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen a beruházásokat akadályozó bürokrácia.

A túladminisztrált építésügyi szabályozást egyszerűsíteni kell, többek közt az építési engedélyekhez szükséges követelmények pontos meghatározásával – mondta Árendás Gergely, az IFK elnöke. Az elektronikus ügyintézés bevezetése, az ügyféli pozíciójukkal visszaélők visszaszorítása, valamint a kétszintű építésügyi hatóság bevezetése is a javaslatcsomag egyik eleme.

A kitörési pontot mindezek mellett a lánctartozások kezelése jelentené – hangsúlyozta tatár Tibor alelnök, hozzátéve: a valós problémák kezelésére alkalmatlan fedezetkezelő rendszert két-három évre hatályon kívül kellene helyezni, amíg azt nem tökéletesítik az életszerű helyzetekre. A fedezetkezelő bevezetése óta jelentős magánfejlesztés nem tudott elindulni, a rendszer ugyanis óriási bürokratikus korlátot emel a beruházások elé.

A minimum rezsióradíj bevezetése viszont a lánctartozások ellen gyorsan hatékony lenne, ugyanis az eleve adóelkerülésre építő vállalkozásokat kiszűrné a piacról. Akik a tényleges, minimális költség alatt vállalnak munkát, azokkal szemben a törvényesen működő, adózó cégek eleve versenyhátrányba kerülnek. Az ár alatti vállalás a piacon ma az egyik legnagyobb probléma, és temérdek kis- és középvállalkozás vesztének okozója, akik a sor végén hiába várnak pénzükre.

A számtalan peres ügyet is lehetne csökkenteni, amennyiben lenne egy építőipari állandó választott bíróság, és – akár bizonyos értékhatár alatt – kötelező határozattal bíró független szakértői gárda. Az IFK tagjai saját tapasztalataikat hasznosítva állították össze javaslataikat, mert szeretnék elejét venni az immár  rendkívül súlyos, felfokozott hangulatot gerjesztő lánctartozások kapcsán elhangzó, olykor már abszurd felvetések megvalósításának is.

A múlt héten beterjesztett törvényjavaslatot, amely a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (szit)  létrejöttét tenné lehetővé – társasági és helyi iparűzési adómentességet szavatolva, valamint a tagoknak a jövedelem 90 százalékának felosztását osztalékként engedélyezve – jó elképzelésként értékelte Lovro Adrienn, az IFK alelnöke. Mint mondta: a magyar ingatlanalapok eddigi versenyhátrányát ez megszüntetné, viszont pontos szabályozást igényel. Életszerűbb lenne, ha a szit-ek nem csak magyarországi ingatlanokat birtokolhatnának, ha már a régió gazdasági központjának szerepére pályázunk- hangzott el.