Nem adják el a vizeket és az erdőket
Nincs napirenden sem a víz-, sem az erdővagyon magánosítása - tette közzé a Pénzügyminisztérium (PM).
A kormány, a PM már több alkalommal cáfolta az esetleges privatizációs előkészületekkel kapcsolatos híreket - teszik hozzá.
Mivel - megfogalmazásuk szerint - a kétkedőket ezek a cáfolatok nem győzték meg, ezért Fónagy János fideszes országgyűlési képviselő önálló indítványt nyújtott be az Országgyűlésnek a vagyontörvény módosítására, azért, hogy biztosítsa az öt magyarországi regionális vízmű tartós állami tulajdonban tartását. Az állami erdőtársaságok már jelenleg is szerepelnek a vagyontörvény mellékletében.
A kormány - részben, hogy meggyőzze a kétkedőket, részben pedig mert nincs más szándéka - május 27-i ülésén, amikor tárgyalta Fónagy János javaslatát, úgy döntött: nem ellenzi azt, sőt, támogathatónak tartja.
A javaslat parlamenti elfogadásával az öt regionális vízközműtársaság is felkerülhet a tartós állami tulajdonban lévő cégek listájára.
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, amely a vagyontörvény szerint a legfőbb döntéshozó az állami vagyongazdálkodási ügyekben, sem a vízvagyon, az azt kezelő víziközművek, sem pedig az erdővagyon privatizációjáról, annak előkészítéséről előterjesztést nem tárgyalt, döntést nem hozott - szögezi le a tárca.
Eközben Bencsik János tatabányai polgármester, fideszes országgyűlési képviselő a magyar ivóvízkincs privatizációjával kapcsolatos történet újabb fordulójának nevezte hétfői sajtótájékoztatóján azt, hogy az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. gazdasági társaság formájában tervezi biztosítani a karbantartási, hibaelhárítási feladatokat.
Bemutatva "Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. működésének és szerkezetének korszerűsítése" munkacímet viselő dokumentumot, a polgármester embertelennek és cinikusnak nevezte a kialakult helyzetet. Mint mondta, miközben az Észak-dunántúli Vízmű (ÉDV) Zrt. 80 millió forint alaptőkével létrehoz egy korlátolt felelősségű társaságot, további 200 millió forint külső tőke bevonását is tervezi, hogy elejét vegye az esetleges finanszírozási zavaroknak.
"Ezt úgy hívják, hogy privatizáció", közölte, hozzátéve, hogy egy állami tőkével létrehozott gazdasági társaságba vonnak be két és félszer több magántőkét.
A dokumentumra hivatkozva a polgármester elmondta: a magántőke bevonására azért is szükség van, mert a hatékonyság javítása miatt várhatóan dolgozókat bocsátanak el, akiknek több tízmilliós végkielégítést kell fizetni.
Emellett az ÉDV Zrt. át kíván térni a multinacionális szolgáltatók gyakorlatára, azaz úgynevezett "call center" venné át az ügyfélszolgálati irodák szerepét. Ezáltal a szolgáltató elérhetetlenné válhat az ügyfelek számára - véli Bencsik János.
Idézte a Magyar Vízközmű Szövetség ügyvezetője, Ányos József szavait, aki szorgalmazza a "bújtatott, lopakodó magánosítás" megállítását. A polgármester hozzátette: ha "többségi magántulajdonba kerül" a vízműszolgáltatás, korlátozottabban lehet hozzájutni az uniós forrásokhoz.
A polgármester szerint bármilyen hatékonyságot növelő, de közösségi tulajdont feltételező átszervezést meg kell előznie a víziközműtörvény elfogadásának, mert jelenleg nem tisztázott, milyen kötelezettségei vannak egy ivóvízszolgáltatónak.
Egyúttal felkérte Zsidek Ferencet, az ÉDV Zrt. felügyelőbizottságának szocialista önkormányzati delegáltját, hogy ne támogassa az FB június 17-i ülésén a dokumentum elfogadását.
Zsidek Ferenc az MTI kérdésére elmondta: egyelőre nem hozott döntést, de tanulmányozza az egyébként folyamatosan módosuló dokumentumot.
Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. később reagál a polgármester szavaira.
