Lakos Imre (SZDSZ), a fővárosi önkormányzat közlekedési tanácsnoka pozitív és üdvözlendő dolognak tartja, hogy az új közlekedési miniszter deklarálta: a BKV ügye nem fővárosi, hanem országos kérdés. Szerinte a szemléletváltás jó irányba mozdította az állammal zajló tárgyalásokat. A várhatóan még 3-4 hónapig elhúzódó egyeztetéseken a főváros azt a megoldást preferálja, hogy az ez évre ígért plusz 10 milliárd forint épüljön be az állami normatív támogatásba. A további 30 milliárd forintos állami támogatásról, amit a miniszterelnök helyezett kilátásba jövő évre, még hosszas egyeztetésekre van szükség.

A szabad demokrata politikus szerint a sajtóban megjelenő "ötletrohamok, a  riogató, esetenként PR-jellegű cikkek" nem szolgálják a  kérdés rendezését. A mintegy ezer munkavállalót érintő változtatásokról szóló hírek nem segítenek az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott tárgyalásokon, és a jövő hétre kilátásba helyezett  figyelmeztető sztrájk elkerülésében sem.

Lakos Imre úgy véli, hogy az elővárosi közlekedést mindenképpen a MÁV, a BKV és a Volán összehangolásával kell megoldani. A HÉV-nek a MÁV Start részére történő átadása helyett inkább azt  szorgalmazzák, hogy a BKV hozzon létre egy társaságot a helyi érdekű vasút üzemeltetésére. Ebben a cégben tulajdonosként szerepet  vállalhatna az állam is.

A közlekedési tanácsnok úgy látja, hogy a HÉV kivonása a BKV  eszközvagyonából, komoly problémát jelentene a 4-es metró EU-támogatásánál is, csakúgy, mint a BKV banki helyzete kapcsán. A 4-es metró EU-támogatási szerződése, ami mintegy 300 milliárd forintot érint, a BKV jelenlegi eszköz- és vagyonhátterére épül, illetve a bankok is a cég teljes vagyonának függvényében adnak hitelt.

A HÉV átadását fedezetkivonásként értékelnék a bankok és a  4-es metró EU-támogatói. Más kérdés az, ha régió hiányában az állam beszáll a BKV finanszírozásába akár egy BKV-tulajdonú elővárosi közlekedési társaság finanszírozásán keresztül.

A HÉV átadása az államnak nem támogatható - jegyezték meg a  politikusok. A szerinte évi hatmilliárd forint körüli veszteséggel üzemelő HÉV-vonalak közül egyébként a szentendreinek van a legkisebb, néhány száz millió forintos negatívuma.

Egyetértenek a várost vezető politikusok Tarlós István Fidesz-frakcióvezető azon véleményével is, miszerint nem lenne jó az, ha a BKV-nál rosszabbul működő MÁV venné  át a HÉV-et.

Tarlós István szerint a 4-es metró  projektet azért vonták be a BKV-ba, mert részben a cég vagyonára adják a hiteleket. A HÉV átadását a MÁV-nak egy igen kockázatos és  kapkodó, gyakorlatilag 2010-ig szóló megoldásnak nevezte. Megjegyezte, hogy a BKV-nál rosszabban működő cég aligha képes 4-5  perces követéssel HÉV-közlekedést fenntartani.

Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője szerint mérhetetlenül előkészítetlen és átgondolatlan az, amit a HÉV-vel és az agglomerációs buszokkal terveznek. Hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlannak tartják, hogy a BKV-val szoros működési egységet alkotó HÉV-et átadják a MÁV-nak.  Szerinte egy ilyen lépés ellentétes lenne a Fővárosi Közgyűlés azon augusztusi döntésével is, amit ellenzéki indítványra Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes is elfogadott.

A főváros közlekedésfejlesztési koncepciója, amit egyhangúlag fogadtak el, ellehetetleníti a sajtóban keringő hírek megvalósítását. A közgyűlés szerint a HÉV átadásának a feltétele a regionális tarifaközösség, de megvalósulásának egyelőre semmi jele. 

Határozatban rögzítették azt is, hogy addig nem lehet semmilyen tulajdonosi és szervezeti változtatásokat végrehajtani, míg a metró  hálózatába integrálódó HÉV-vonalak fejlesztéséről nem születik egyértelmű döntés. A négy HÉV-vonalból az egyik a szentendrei az  úgynevezett 5-ös metróvá válna, s szintén metróvá alakulna a  gödöllői HÉV is a 2-es metróval való összekötésével. Utasforgalmuk  jellege szerint a HÉV-ek egyébként inkább a metrókhoz kötődnek, mint  a vasúthoz.