Az aszályos tavasz rányomta bélyegét az égész év méhészetére. A rövid gyökérzetű lágyszárú növények - például a repce, a selyemkóró, a napraforgó - szinte semmit sem mézeltek. Az akác viszont mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően nem sínylette meg a szárazságot, sok mézet adott.

Az elmúlt 5 évhez viszonyítva, a tavalyi export mennyisége volt a legkisebb, mindössze 15400 tonna méz hagyta el az országot a 2008-as mintegy 25500 tonnával szemben.

A méz felvásárlási ára - a kisebb termésnek köszönhetően - tavaly magasabb volt, mint a megelőző évben. A friss pergetésű mézek megjelenésétől kezdve - a múlt év májusától - egészen mostanáig, stabil maradt a felvásárlási ár, ami még sohasem fordult elő Magyarországon. Ehhez hozzátartozik, hogy a méhészek nem egyszerre dömpingszerűen, hanem szakaszosan értékesítették mézüket.

A virágmézért kilogrammonként 600 forintot, az akácmézért 800 forintot fizetnek a nagybani felvásárlók. Üvegbe csomagolva, azaz közvetlen értékesítésnél, még ennél is magasabb az ára. A fogyasztásban a méz árának emelkedése nem érződött, hiszen továbbra is nőtt a méz iránti kereslet Magyarországon. Az egy főre jutó éves mézfogyasztás már meghaladta a 0,5 kilogrammot, amely azonban még mindig alacsonyabb 0,7 kilogrammos uniós átlagnak.

A valós keresleti-kínálati viszonyokhoz igazodó világpiaci mézár magas, jelenleg 3 dollár körül van kilogrammonként. A bizonytalan eredetű és minőségű mézek ára - amelyek főleg az ázsiai térségből származnak - 1,2-1,5 dollár körül ingadozik.
A magyar méztermés 80 százaléka exportra jut. A magyar méz a drágább kategóriába tartozik. Magyarország tavaly 460 tonna mézet importált, amely jelentős csökkenést mutat a korábbi éveihez képest, volt amikor a 3000 tonnát is elérte. A tavalyi a mennyiség megfelel a 90-es évek szintjének.

Bross Péter szerint a méhek telelése jól sikerült, nincsen országosan tapasztalható jelentősebb méhveszteség. A változatos időjárású tavaszban egyenletesen, szépen fejlődtek a méhcsaládok és a méhészek várják a jó időt, hiszen most kezd virágozni az első mézet adó méhlegelő, a repce.

Az OMME elnöke felhívta a gazdálkodók figyelmét arra is, hogy a növényvédelmi munkák tervezésekor fokozott tekintettel kell lenniük a méhek, és az egyéb vadon élő, de a növények beporzásához elengedhetetlenül szükséges rovarok védelmére. Ezért kért minden érintettet, hogy a virágzó kultúrákban ne használjanak "méhekre kifejezetten veszélyes" növényvédő szereket.