Nem vettük észre, de töretlenül nő a bérünk
A KSH legfrissebb közlése szerint júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékkal nőtt a bruttó és 7,9 százalékkal a nettó keresetek átlagos összege. Cseresnyés Péter kiemelte: a 7,5 százalékos nettó reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy az éves jövedelmek közel egy havi keresettel nőttek.
Arról is beszámolt, hogy a közigazgatásban, a közszférában végrehajtott béremelés húzta magával a versenyszférát, ugyanis a közszférában 12 százalékos, míg a vállalkozásoknál 6,8 százalékos volt a reálbér-emelkedés.
Az NGM az MTI-nek eljutatott közleményében hangsúlyozta: három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés Magyarországon.
A versenyszférában 2016 első felében közel 65 ezerrel dolgoznak többen, mint az előző év azonos időszakában.
A közleményben kifejtették, hogy a KSH közlése szerint a közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 275 300, a költségvetési intézményeknél 268 000, míg a nonprofit szervezeteknél 247 400 forint volt a bruttó keresetek átlaga idén január-júniusban.
Nemzetgazdasági szinten a közfoglalkoztatás hatását beszámítva 7,5 százalékkal, anélkül 8,2 százalékkal nőttek a vizsgált időszakban a reálkeresetek.
A kimagasló reálbér-emelkedésben nagy szerepe van a továbbra is alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a munkahelyvédelmi akciónak, illetve a vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek. A töretlen béremelkedés a magyar családok anyagi helyzetére is pozitív hatással van, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek - olvasható az NGM közleményében.
Erre reagálva Szél Bernadett, az LMP társelnöke közölte: a kormány szerint páratlan siker, hogy három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés, miközben a munkaerő hanyatt-homlok hagyja el az országot az alacsony bérek miatt, a szomszédos országok pedig elhúznak mellettünk.
Mint írta, totális kudarc, hogy a Fidesz 6 éves kormányzása alatt még azt sem sikerült elérni, hogy egy 8 órában dolgozó minimálbéres keresete elérje a létminimumot, az éhbért fizető közmunka pedig ne zárjon szegénységbe több százezer embert. Az LMP a munkaerőhiány és az elvándorlás megállítására kidolgozott programja a béremelést állítja a középpontba.
Szél Bernadett közlése szerint a kormánynak végre be kell fejeznie a számok bűvölését, és szembe kell néznie a valósággal. A tömeges elvándorlásért és a súlyos munkaerőhiányért az alacsony magyar bérszínvonal a felelős, ezért a megoldás csak a bérek jelentős emelése és a képzés megerősítése lehet. Csökkenteni kell a munkára rakódó terheket, emelni kell a közszféra béreit, meg kell erősíteni a szakemberképzést és közmunka helyett képzést kell biztosítani.
Az NGM friss KSH-adatok kapcsán kiadott közleménye szerint a magyar reformokat dicséri, hogy három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés Magyarországon. A KSH jelentése szerint 2016 első felében a bruttó átlagkereset 6 százalékkal nőtt, a nettó pedig 7,6 százalékkal lett magasabb az előző évhez viszonyítva – zárul az LMP közleménye.
