A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2015. január 27.-i ülésén változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat - tette közzé a jegybank.

Az alapkamat jelenlegi szintje 2,1 százalék. Bár elemzők szerint az Európai Központi Bank (EKB) múlt héten bejelentett likviditásbővítő intézkedése jelentősen megnövelte a magyar kamatcsökkentés valószínűségét, a szakértők is arra számítottak, hogy a jegybank egyelőre nem változtat az alapkamaton.

A monetáris tanács szerint az alapkamat aktuális szintje összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével, a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Amennyiben a testület előrejelzéseinek feltételei teljesülnek, az inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2,10 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén. Bár az elemzők szerint az Európai Központi Bank (EKB) múlt héten bejelentett likviditásbővítő intézkedése jelentősen megnövelte a valószínűségét a magyar kamatcsökkentésnek, a szakértők is arra számítottak, hogy a jegybank egyelőre nem változtat az alapkamaton.

A tanácsnak a kamatdöntés utáni közleménye kitér arra: az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban - rövid távon - a decemberi Inflációs jelentés lazább monetáris politika felé mutató kockázati pályáinak irányába történt elmozdulás. Ugyanakkor a jelenlegi monetáris kondíciók fenntartása mellett, a külső dezinflációs folyamatok ellenére még nem jelentkeztek másodkörös hatások, így az infláció az előrejelzési horizont második felében a céllal összhangban alakulhat.

A monetáris tanács 2014 júliusa óta nem módosította az alapkamat 2,10 százalékos szintjét. Az ezt megelőző kétéves kamatcsökkentési ciklus eredményeként a jegybanki alapkamat összességében 490 bázisponttal mérséklődött. A monetáris tanács legutóbbi, december 16-i ülésén az összes jelenlévő tag egyhangúlag támogatta a jegybanki alapkamat tartását. A monetáris tanács akkori megítélése szerint az MNB előrejelzési feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutatott.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere a döntés kapcsán emlékeztetett arra, hogy a decemberben publikált inflációs jelentésben a jegybank még hetven dollár feletti hordónkénti olajárral számolta az inflációs prognózisát. Az azóta eltelt időszak azonban inkább a tartósan alacsonyabb olajár irányába mutat, így az MNB alternatív forgatókönyve, amely esetében a jegybank a lefelé mutató inflációs kockázatokról és a monetáris kondíciók enyhítéséről beszél, feltehetően közelebb áll a valósághoz.

A kedvezőbb hazai inflációs folyamatok mellett a nemzetközi környezet is támogatóbbá vált decemberhez képest. Az év végi kockázatkerülés után januárban az Európai Központi Bank (ECB) bejelentéseit követően ismét megjött az étvágy a piacokon. Az ECB és a Japán Jegybank intenzívebb eszközvásárlásai jelentős likviditás többletet jelentenek a globális tőkepiacoknak, bőven ellensúlyozva az amerikai jegybank (Fed) vásárlásainak leállását.

A szakértő hozzátette: a hazai piac mindezek tükrében beárazta a további kamatcsökkentést, a három éves állampapír hozama a jegybanki alapkamat alá esett januárban. A jegybanki döntéshozók ennek ellenére eddig nem változtattak a kommunikációjukon, úgy tűnik, a további enyhítést egyelőre nem az alapkamat vágásával, hanem inkább a növekedési hitelprogram kiterjesztésével próbálják meg elérni.

Az év végén és január első felében tapasztalt jelentősebb forintgyengülés és volatilitás óvatosságra inthette az MNB-t. A hazai deviza árfolyamának esetleges stabilizációja, a meglepően alacsony inflációs számok, és a régiós jegybankok további enyhítései azonban itthon is könnyen újraindíthatják a kamatvágást.”