Az árumozgásokat nyomon követő rendszerbe eddig 40 ezren jelentkeztek be – ennyien igényelnek EKÁER-számokat, az indulás óta másfél milliót. A NAV az EKÁER adatait tudja összevetni az útdíjfizető rendszer adataival, amelyeket rendszeres súlymérés is kísér – így a rendszerben fel nem tüntetett árut is meg lehet találni. Ezeket az információkat persze még a hatóság rendelkezésére álló áfabevallásokkal és tételes áfanyilatkozatokkal is össze lehet vetni. Végeredményben tehát minden cső kukorica, szem krumpli és lapát sóder nyomon követhető.

Azt azonban egyelőre nem tudja megbecsülni a NAV, hogy a rendszer mennyit hoz majd. Mint végrehajtó szerv neki ez nem feladata – szólt a hivatalos magyarázat egy mai háttérbeszélgetésen. A költségvetési törvényben sem esik túl sok szó a rendszer hatásáról, mindössze annyi szerepel a szövegben, hogy annak hatása várhatóan több tízmilliárd forint lesz. Annak idején a pénztárgépek becsatornázásától 95 milliárd forintot vártak – pontosabban ez volt az az összeg, amit beírtak a törvénybe –, ehhez képest azért az áfacsalások országos szintű kergetésétől talán többet lehetne várni.

Egyelőre azzal kapcsolatban sem nyilatkozik a hatóság, hogy hány olyan vállalkozás van, amelyik korábban a bevallási adatok szerint jelentős forgalmat produkáltak, most mégsem regisztráltatták magukat az EKÁER rendszerbe. Elvileg a félig tisztességes szereplők számára is fontos a regisztráció, vagyis aki innen kimarad, az valószínűsíthetően sosem végzett valódi gazdasági tevékenységet, csak forgalmat mesterségesen generálva utaztatott ide-oda szállítmányokat. Összességében a hatóság bátran kiszállhat majd ezekhez a cégekhez, hiszen valószínűleg lesz mit keresgélni.

A hatóság egyelőre ezzel a körrel kapcsolatban is roppant óvatos, hiszen sokan lehetnek, akik egyszerűen elfelejtettek még regisztrálni. Az látszott ugyanis, hogy az első két hónapban csak lagymatagon jelentkeztek a cégek, mivel bírság úgysem járt érte. Ellenben márciusra ugrásszerűen megemelkedett a regisztrált cégek száma, hiszen itt már nem lehetett várni. Talán egy-két  hónap múlva tisztul le a rendszer annyira, hogy feltételezhető lesz: aki még mindig hiányzik, az már nem is akar regisztrálni.

Annak ellenére, hogy a tisztulás megindult – vagyis egyre kevesebb az effektív áfacsalás miatt működő cég –, ez csak lassan gyűrűzik majd be a kiskereskedelembe. Bár látszik már a hús, az építőipar és a zöldség kereskedelmében a tisztulás, ez nem megy gyorsan.

Az sem várható, hogy tömegével kerülnek eljárás alá kiskereskedelmi egységek, ezekre ugyanis nem mennek rá az ellenőrzéseknél, inkább az értékesítési lánc elején próbálják elkapni a szereplőket. Azt ugyanis nagyon nehéz bizonyítani, hogy az adott kiskereskedő cég tisztában volt-e azzal: milyen eredetű és hátterű árut vásárolt meg. A bizonyítás akkor is elég nehéz, ha nyilvánvaló: száz forintért minőségi étolajat nem lehet legális forrásból előállítani és a polcra tenni.