Nem tudni, mikor lesz pénz
 |
| A pénz egy ideig még biztosan nem jön Reviczky Zsolt |
A bankok több ütemben fognak elszámolni ügyfeleikkel – derül ki a tegnap benyújtott törvényjavaslatból. Elsőként, január 15–29. között azon pénzintézetek küldenek levelet devizaalapú hitelt törlesztő ügyfeleiknek, amelyek most nem próbálják meg bíróságon bizonyítani, hogy tisztességesen jártak el a szerződések egyoldalú módosításakor.
Ha a hitelintézet bírósághoz fordult, a levélnek február 14. és 28. között kell megérkeznie, s ha a peres eljárás csak jövőre zárul, az ítélet hatálybalépésétől számított 60 napon belül kell értesítenie a banknak az érintetteket arról, mikor és hogyan számol el velük.
A forinthiteleseknél és a devizakölcsönt törlesztőknél a határidő április 16–30., ha nem perel az érintett pénzintézet, illetve a 2010. november 27. után alkalmazott általános szerződési feltételek esetében a jegybank. Ha perel, az elszámolás augusztus 15. és 29. közé csúszik, illetve a június végéig le nem zárult pereknél szeptember végére.
A még élő hitelszerződéseknél az adósok nem készpénzt kapnak vissza, hanem tartozásukat csökkenti a bank – aki belépett az árfolyamgátba, annak előbb a gyűjtőszámlán felhalmozott adósságát mérséklik. A már lezárt megállapodásoknál azonban készpénzben fizetnek a bankok.
Ha az ügyfél nem ért egyet az elszámolással, panaszával a pénzintézethez kell fordulnia a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül. Ha nem tudnak megegyezni, az ügyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület határoz.
A jogszabályból azonban nem derül ki, mikortól csökkenhet az adósok tartozása és azzal együtt a havi törlesztőrészletük, illetve a már lezárt kölcsönök esetében mikor számíthatnak a visszatérítésre. Ezek időpontját és még sok egyéb részletszabályt az MNB-nek kell meghatároznia. Pénteki sajtótájékoztatóján Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője ehhez képest arról beszélt, hogy a devizahitelesek esetében februártól és márciustól csökkenhet a törlesztő (attól függően, hogy a bank perelt vagy sem).
A javaslat szerint nem kell elszámolni a folyószámlahitelek, a hitelkártyák, az államilag támogatott lakáshitelek, valamint a 2012. április elseje után kötött jelzáloghitelek esetében, mert ezeket már nem tekintenék automatikusan tisztességtelennek.
További kellemetlen meglepetés az adósoknak, hogy a pénzintézetek a követelésükkel szembeállíthatják az ügyfélnek nyújtott bármilyen kedvezményt, ha volt ilyen. Ez vonatkozik például azokra is, akik belépek az árfolyamgátba. Ezen július végéig több mint 42 milliárd forintot nyertek a devizaalapú hitelt fizetők, s ennek az összegnek a felét a bankok most majd beszámítják az elszámolás során. Azért a felét, mert a többit az állam magára vállalta, az nem a bankok vesztesége.
Látszólag örülhetnek a végtörlesztők is: március 1. és 31. között kezdeményezhetik egykori pénzintézetüknél az elszámolást, november végéig kell elszámolniuk a bankoknak. A törvény szerint a pénzintézeteknek legkésőbb 2015 végéig minden érintett ügyfelükkel el kell számolniuk.
Felfüggesztette az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank magyar állam elleni keresetének együttes tárgyalását a Fővárosi Törvényszék pénteken és – elfogadva a hitelintézet javaslatát – az Alkotmánybíróság (AB) elé terjeszti az ügyet. A bíróság azért fordul az AB-hoz, mert a devizahiteleseket megsegítő törvény sérti a jogbiztonság elvét, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot és a normavilágosság elvét. Utóbbi ott szenved csorbát, hogy a törvény visszamenőleges hatállyal kíván szabályozni olyan szerződéseket, amelyek jóval a törvény hatályba lépése előtt születtek. (MTI)
A bankoknak vissza kell térniük a tisztességes kamatszintre, egyúttal a jogszabály kamatemelési moratóriumot vezet be legkésőbb 2016. április 30-ig – közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Fidesz–KDNP tapolcai évadnyitó frakcióülése utáni sajtótájékoztatón. A kamatemelési moratórium értelmében pénzügyi intézmény egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre nem lesz jogosult.
Az elszámoltatási törvényjavaslat értelmében a 400 érintett pénzintézetnek minden deviza- és forinthitellel el kell számolnia, ami összesen mintegy 1,3 millió háztartást, nagyságrendileg 680 ezer deviza- és 651 ezer forintalapú hitelszerződést érint.
Az elszámolási törvény a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) hatalmazza fel arra, hogy rendeletet alkosson arról, milyen képletek alapján történjen meg az elszámolás – közölte Rogán Antal. Az MNB joga lesz az is, hogy minden egyes hitelszerződésnél és ügyfélnél ellenőrizze az elszámolást. A jegybank határoz az elszámolási formanyomtatványról is.
Rogán szerint egy átlag-devizahiteles esetén 25 százalékkal lehetnek kisebbek a törlesztőrészletek, Orbán Viktor miniszterelnök a közrádióban azt mondta, előfordulhat, akinél ez a mérték elérheti a 30 százalékot is. Az elmúlt években ennél jóval nagyobb mértékben gyengült a forint a svájci frankhoz és az euróhoz képest, több mint 40 százalékkal. (Cs. I.)
