Az Energiaklub által a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) szemben a paksi bővítést megalapozó tanulmányok megismeréséért indított perben a bíró úgy vélte, a „mocsárban tapogatóztunk" - közölte a civil szervezet.

Az ügy tétje, hogy megismerheti-e a nyilvánosság, a magyar kormány milyen számítások, elemzések, információk ismeretében döntött a paksi bővítésről és a szerződések aláírásáról - fogalmaznak.

Lázár János Miniszterelnökséget irányító államtitkár és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető korábbi nyilatkozatai szerint léteznek kormányzati számítások, megvizsgáltak különböző rizikófaktorokat az ügyben - emlékeztet a szervezet. Az Energiaklub az NFM-től kért többféle előkészítő dokumentumot, mivel 2012-es kormányhatározatok ennek a minisztériumnak a feladatkörébe utalják a paksi bővítés előkészítését. Az illetékességüket támasztja alá továbbá az is, hogy az orosz-magyar államközi egyezményt Németh Lászlóné fejlesztési miniszter írta alá.

Az NFM az adatigénylés elutasításakor még arra hivatkozott, hogy a kért adatok a döntés megalapozását szolgálják és így 10 évig nem nyilvánosak. Ezzel szemben a mostani tárgyaláson már azzal érvelt, hogy nem is ő az adatkezelő, és nincs is nála olyan dokumentum, amire Lázár János és Varga Mihály utalt korábban, és az NFM helyett a Miniszterelnökséget és a Nemzetgazdasági Minisztériumot kellene kérdezni inkább - írja a közlemény. Ezzel szerintük két alapvető probléma van.

Egyrészt, ha nincsenek az NFM-nél a hatásvizsgálatok, akkor hogy állapította meg róluk, hogy azok úgynevezett döntésmegalapozó dokumentumok. Másrészt a Miniszterelnökség a hasonló tárgyú adatigénylésben szintén úgy nyilatkozott, hogy nem minősül adatkezelőnek. Mindebből az Energiaklub arra következtet, hogy vagy nem léteznek ezek a számítások, vagy ha vannak, akkor még az államigazgatási szervek sem tudják, hol.

A kormányhatározat mindettől függetlenül az NFM-et kötelezi arra, hogy végezze el a paksi bővítéshez szükséges előkészítő feladatok egy részét. Az alperes jogi képviselője elismerte, hogy létezik két dokumentum, ami a kormányhatározat alapján született. Ám ezek nyilvánosságra hozatalát továbbra is megtagadják döntés-előkészítésre hivatkozva, valamint,
mert nyilvánosságra kerülésük veszélyeztetné Magyarország tárgyalási pozícióját az orosz féllel szemben.

Az Energiaklub álláspontja szerint az a kormányzati szándék látszik körvonalazódni, hogy legkorábban csak az új blokkok üzembe helyezésekor, vagyis 2025 körül ismerhetnénk meg a beruházás indokoltságáról, hátteréről szóló elemzéseket. Így több mint 10 évig nem tudhatjuk meg, milyen terheket ró a 3 ezermilliárd forintos kölcsön és a beruházáshoz szükséges további devizahitelek visszafizetése a magyar állampolgárokra, és azt sem, hogy a szerződés megkötése előtt foglalkoztak-e egyáltalán az atomenergiával versenyző, fenntartható megoldások – megújulók, energiahatékonyság – megvalósításának lehetőségeivel.

Az a kijelentés, miszerint ez lenne „az évszázad üzlete", eme információk nélkül továbbra is értelmezhetetlen, üres frázis marad - véli a szervezet. Egyelőre nagyon keveset tudunk az új paksi blokkról, és az már látszik, hogy ezen nem lesz
könnyű változtatni. Az Energiaklub több információszabadság-pert is indított a TASZ segítségével az ügyben - írják.