Az inflációnak lökést adhat a forintgyengülés

Sok meglepetéssel már nem tud szolgálni a hazai infláció, amelynek februári értékét kedden ismerteti a Központi Statisztikai Hivatal. A januári nullaszázalékos adat volt az ugródeszka a fogyasztói árindex esetében, innen már csak felfelé vezet az út.

Igaz, az idén még ellenőrzött keretek között menetelhet felfelé, az év végére megközelítve vagy el is érve a jegybanki célként megfogalmazott három százalékot. Ehhez az első lépést már meg is tette, ha az elemzői konszenzus félszázalékos februári értékét tekintjük.

A tavaly januári első, tízszázalékos hatósági energiaár-csökkentés inflációleszorító hatása most eltűnik az indexből, s ha a fogyasztói kosár többi összetevőjének is befagyna az ára, akkor a következő nyomást az áprilisi választásokat megelőző következő gázárcsökkentés fejtheti ki az árindexre.

Csakhogy a többi között a négyszáz forintos banán és a folyamatosan emelkedő üzemanyagárak azt jelzik, hogy a központi akarat nem elegendő az áremelkedések feltartóztatásához. A januárt 297 forinton indító euró árfolyam a válsággócok kifakadása és a külső körülmények felett elegánsan átsikló MNB-kamatcsökkentések folytán jelenleg is a 312-es szintnél tanyázik, aminek máris érezhető az inflációs „hozadéka”. Az importtermékek drágulnak, a beszerzési árak emelkedése a tartós fogyasztási cikkek forgalmazóit – készleteik kifutásával – az árcédulák átírására késztetik.

Erre egyre több internetes áruház figyelmezteti vásárlóit. Balatoni András szerint az árfolyamgyengülés mellett más – ennél örvendetesebb – tényezők is az infláció emelkedését vetítik előre. Az ipari termelés februárban az előzetes adatok szerint kiugró mértékben, 6,1 százalékkal nőtt, amiből az ING Bank vezető elemzője arra következtet, hogy a gazdasági növekedés, a gyorsan bővülő kereslet a vártnál is korábban indítja be az áremelési hullámot. Az infláció meglódulása az árstabilitásra nyomasztólag hathat, a jegybanknak előbb-utóbb át kell értékelnie kamatvágásokra építő politikáját.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a monetáris mozgástér rendkívül beszűkült, a jegybank márciusban mégis rendületlenül tovább vágna a rátán. De a második fél év már a kamatemeléseké lesz, az alapkamat 2,75 százalék lehet az év közepén, azaz a jelenlegi 2,70 százalékos szint sokáig nem lesz tartható.

Az év végére 3,5 százalékos kamattal számol a CIB Bank friss negyedéves prognózisa. Az MNB versenyképesség-javítási megfontolásból tolerálja a gyenge árfolyamot, ami a feltörekvő devizák között amúgy is a legrosszabbul teljesítők közé sorolt forint leértékelődését vetíti előre.

A gazdaság 330 feletti euróárfolyamot tartósan nem visel el. Erre alapozva az elemző úgy véli, a forint a 300-as szint környékére erősödik vissza az év folyamán. Az európai makroadatok közül a januári euróövezeti ipari statisztika szerdai publikálását kíséri a legnagyobb figyelem. A várakozások szerint a decemberi 0,7 százalékos visszaesést követően januárban fél százalékkal bővülhetett az eurózóna ipari termelése.

A múlt héten megjelent német adat is a kedvezőbb képet erősíti – jegyzi meg Szaniszló Bálint, az OTP Bank elemzési központjának munkatársa. A teljes első negyedévben felfelé ívelő ipari termelés várható az eurózónában, ennek mértéke azonban továbbra is visszafogott maradhat – teszi hozzá.

Ázsiában a kínai gazdaság állapotáról kaphatunk képet a kiskereskedelmi és ipari statisztikák révén. A várakozások alapján minimális lassulás következhetett be az éves növekedési ütemekben, noha az ipari termelés esetében a 9,5 százalékos plusz is többéves mélyponthoz közelít.

A március első hetében napvilágot látott feldolgozóipari és szolgáltató szektor beszerzési menedzserindex sem festett kedvező képet a kínai gazdaságról. Úgy tűnik tehát, hogy az első negyedévben nem tudott lendületet venni a kínai gazdaság. A Reuters felmérése szerint a tavalyi 7,7 után az idén 7,4 százalék, jövőre 7,2 lehet a növekedés.

A kínai lassulás rányomja bélyegét a teljes térségre, de a német s azzal együtt a magyar exportkilátásokra is negatívan hat. Különösen az olyan nagy nyersanyag-exportáló országokat érinti majd kellemetlenül a lassulás, mint Ausztrália, amely ezer szállal kötődik a kínai gazdasághoz.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.