Érdemes jól meggondolni, vásárol-e valaki Schobert Norbert cégének papírjaiból a szeptember 26-ig tartó jegyzési időszakban. A médiakampány igazán impozáns, Andre Agassi még mindig remekül fest, ám az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján inkább bukni lehetett azzal, ha egy kisbefektető újonc cég papírjába tette a pénzét. Mindössze öt olyan társaság van az elmúlt tíz évben parkettra lépő cégek közt ma is a tőzsdén, amelyik esetében jó döntés volt a kibocsátáskor bevásárolni. Összesen 29 cég ment 2004 ősze óta tőzsdére, vagyis inkább bukta volt a kibocsátáskor lecsapni a papírokra.

A Schobert házaspár az új reklámarccal Móricz-Sabján Simon

Park, Alteo, Plotinus és Altera. Ezek a cégek azok, amelyek részvényei a kibocsátáskori árfolyamhoz képest ma jóval magasabb áron forognak. Persze ezt például a Park (a volt Graphisoft) esetében nyolcéves távlatból nézni lényegében már a történelem feltárása, ám aki 2011-ben hitt a Plotinusban, az ma dörzsölheti a tenyerét: a papír 1575 forintos kibocsátási árfolyammal indult, tegnap 3141 forintot ért. Az Altera alig egy évvel ezelőtti debütálása óta 2000 forintról – kisebb szakadásokkal tarkítva – húsz százalékot tudott feljebb lépni, tegnap 2405 forinton állt.

A többi 24 társaság elég vegyesen muzsikált a parkettra lépését követő időszakban. Hat kivonult a tőzsdéről. Ez önmagában nem ront vagy javít egy cég megítélésén, ám a kivonulók között olyan társaságok is voltak, amelyek nem voltak épp a bizalom mintapéldái. Ilyen volt az AAA Autó, amely az összeomlás szélére került, de a TvNetwork is inkább a finanszírozási gondjai miatt került a hírekbe. Külön kört jelentenek azok a társaságok, amelyek a saját maguk alkotta rossz stratégia és némi pechszéria miatt összeomlottak, mint a fizetési nehézségekkel küzdő, majd bedőlő E-star vagy a csődvédelembe menekült, majd menthetetlennek bizonyult Est Media.

Több vállalkozás most is elég kockázatos, ezekből sokat már nem remélhet a kezdetben lelkes befektető. Ma forró krumplinak tekinthetők azok a cégek, amelyek annak idején valami remek ötletet belengetve mentek tőzsdére mindenfajta előélet nélkül. A hit egy ideig vitte ugyan a társaságot és pörgette az árfolyamot, azonban egzakt eredmények híján a lelkesedés csak alábbhagyott.

Külön fura ezeknél a név- és tevékenységcsere: ilyen, ha a tőzsdén szereplő vállalkozás hiteltanácsadást követően zöldenergiával kezd foglalkozni, most pedig épp Sierra Leone egyik legkiemelkedőbb befektetési szakértőjének vallja magát. A HybridBox néven 2010 szeptemberében tőzsdére lépett társaság nyolc hónap alatt fújt ki, az 500 forintos kibocsátási árfolyam elérhetetlen, a ma már Fuso Ecosystem Nyrt.-ként szereplő vállalat papírja 3,4 forintot ért.

A Kreditjog, majd Grenergie, ma pedig TWD Investment sem valószínű, hogy eléri 144 forintos induló árát. Pillanatokra felugrott, jó ideje azonban nem áll sehogy a papír, tegnap 6,1 forintot ért. A néhai Biomedical másfél éve szakadt be 470 forintról, a ma már TR Investment néven működő cég árfolyama 5,6 forint. Az Appeninn, a FuturAqua és a KEG sem fogja egyhamar kárpótolni a régi befektetőket. Az ingatlanos Appeninn két és fél éves szárnyalás után tavaly szakadt össze – 250 forintos kibocsátási és 485 forintos csúcs után ma kétszáz forint alatt van tartósan. A FuturAqua – amely az ásványvízbiznisz felvirágoztatásában hisz – lassan vesztett értékéből, a gáztermelő KEG pedig teljes lejtmenetet produkált 2009. május végi bevezetése óta, 1950 forint után ma 23-at ér a papírja. A CIG-nek sem jött be a stratégiája: hatalmas növekedéssel számolt, csak épp a unit linked biztosítások piaca beszakadt, így már nem annyira kerek a labda: 938 forint induló árfolyam után tegnap 226 forinton állt, a jó időszak egy évig sem tartott.

Nem elég az sem, ha egy társaság jól működik a piacon, ettől még nem lesz aranybánya a papírjait birtokolni. Egyszerűen sok esetben ez kevés, nem rántja fel az árfolyamot. Így lehetett beragadni a Masterplastban vagy a Kulcs-Softban.