Nem ment át a brókertörvény
Az MSZP szerint a kormány a jegybanktörvény módosításával már a fideszes brókerek újabb lopásait igyekszik előkészíteni. Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese ezt annak kapcsán közölte kedden az MTI-vel, hogy a parlament elhalasztotta a zárószavazását annak a törvényjavaslatnak, amely a pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást szigorítaná. Az előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezései nem kapták meg a szükséges szavazatszámot. A szocialista politikus közleményében úgy értékelt, hogy a Fidesz-KDNP a csaló brókereknek és segítőiknek falazó törvényt próbált elfogadtatni, a javaslat ugyanis nem több jogosítványt adna a jegybanknak, hanem mentességet a jövőbeni lopásokban való közreműködés felelőssége alól. Kifejtette: a törvénymódosítás lehetetlenné tenné a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felelősségre vonását az olyan mulasztásokért, mint amiket az a Quaestor-ügyben elkövetett. Tóth Bertalan közölte, az MNB-nek eddig is minden jogköre megvolt ahhoz, hogy elláthassa ellenőrzési feladatát. Nem az ellenőrzési jogkörök hiánya okozta a brókerbotrányokat, hanem az, hogy a jegybanki vezetők hanyag munkájukkal segítettek Tarsoly Csabának és a Fidesz-KDNP milliárdos politikusainak ellopni az emberek pénzét - tette hozzá.
Az LMP szerint a kormány pénzügyi szolgáltatók felügyeletének szigorítását célzó javaslata nem alkalmas a jövőbeli brókerbotrányok megelőzősére, a szektor rendszerszintű hibáinak kiküszöbölésére. Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője elutasító szavazatukat az MTI-nek azzal indokolta: a Fidesz csupán azt akarta igazolni a salátatörvénnyel, hogy az elmúlt hónapok ügyei "nem az ő botránya". Hozzátette: bár az ellenőrzés szigorítását támogathatónak ítélték, a jegybanki törvényt módosító passzusok szerinte nem garantálták, hogy a nemzeti bank képes lenne megteremteni a pénzügyi rendszer biztonságos működését. Schmuck Erzsébet úgy ítélte meg, hogy a Fidesz az elmúlt hónapokban csak "politikailag maszatolt", és siralmasnak ítélte a kormányoldal által létrehozott parlamenti albizottság működését is.
Börtön a korrupció feletti szemhunyásért
Börtön fenyegeti azokat a hivatalos személyeket, akik nem tesznek haladéktalanul feljelentést a tudomásukra jutott korrupciós cselekményről egy büntető jogszabályokat módosító törvény szerint, amelyet 126 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 57 tartózkodás mellett fogadott el a Ház. Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, illetve ennek különféle törvényben szabályozott eseteit követték el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A korrupciós cselekmények felderítési hatékonyságának növelése érdekében a módosítás megteremti a korlátlan enyhítés lehetőségét befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés bűncselekménye esetén is azok esetében, akik feltárják a cselekményt. Így valamennyi korrupciós bűncselekménynél egységesen biztosítva lenne ez a megoldás.
Csúszik az egykulcsos társasági adó
Az Országgyűlés 129 igen, 68 nem szavazattal elfogadta a 2016-os költségvetést megalapozó törvénycsomagot is. Ez alapján egyebek mellett módosul az adósságképlet, és változik az egykulcsos társasági adóról, a reklámközvetítési tevékenységről, valamint a dohánytermékek kiskereskedelméről rendelkező jogszabály. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján eredetileg az államadósság nominális értéke az infláció és a reál GDP növekedési ütemének fele közötti különbségnek megfelelő mértékben nőhet egy adott költségvetési évben. A mostani módosítás eredményeként a korábbi szabály csak a jegybank 3 százalékos inflációs célját meghaladó pénzromlás és 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén marad hatályban. Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatok 2 évig nem nyilvánosak - rögzítették. A megszavazott törvény szerint 2016. január 1-je helyett 2020. január 1-jén vezetik be az egykulcsos társasági adót. A költségvetési módosítás nyomán az államnak lehetősége nyílik ellenérték nélkül átvállalni a BKV Zrt. 52,3 milliárd forintos tartozását is. A parlament emellett 15 milliárd forintos fedezetet teremtett a büdzsében ahhoz, hogy az állam az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal együttműködve 15 százalékos kisebbségi tulajdonrészt szerezzen az Erste Bank magyar leánybankjában. A honvédség költségvetését 10 milliárd forinttal emelték meg az Iszlám Állam elleni kurdisztáni katonai szerepvállalás megkezdése érdekében. Szintén 10 milliárd forinttal növelik a Liget Budapest projekt idei költségvetését.
Változó versenybírságolás
A versenyhivatali eljárás során keletkezett iratokról csak költségtérítés ellenében lehet másolatot készíteni - ezt is tartalmazza a versenytörvény módosítása, amelyet 123 igen, 14 nem szavazattal, 54 tartózkodás mellett fogadott el a parlament. Amennyiben a kérelmező olyan adatot akar megismerni, amelynek titokban tartásához másnak jogos érdeke fűződik, a kérelmezőnek írásban kell vállalnia az adat titokban tartását. A versenytörvény megengedi azt, hogy a jogsértést vizsgáló versenytanács egyezséget kössön az elkövetővel. Az így létrejött egyezségi nyilatkozatról azonban másolat nem, csak feljegyzés készíthető. A kis- és közepes vállalkozások az első versenyjogsértésükért bírság helyett figyelmeztetést kaphatnak, kivéve, ha európai uniós jogba ütköznek, vagy ha a jogsértés közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányult, vagy ha a részvevők összehangolt magatartást tanúsítottak. Figyelmeztetés helyett szintén bírságolni kell, ha a jogsértésre az emberek egy olyan csoportját érinti, akik koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatottak.
Gyorsított beruházási engedélyek
Az Országgyűlés a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű - vasúti és közúti - közlekedési infrastruktúraberuházások megvalósításának gyorsítására vonatkozó törvénycsomagot is elfogadott, 126 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett. Újdonság, hogy a beruházónak előzetes egyeztetést kell kezdeményeznie a hatósági engedélyek megszerzése érdekében, s így valamennyi érintett hatóság részvételével már a munka kezdeti stádiumában feltárhatók a nyomvonalakkal és a tervezéssel összefüggésben felmerülő akadályok. A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje a kiadástól számított 5-ről 10 évre módosult, s az építési engedélyezési eljárást akkor is le lehet folytatni, ha a környezetvédelmi engedély bírósági felülvizsgálaton van és még nem adták ki azt. A jogszabály felgyorsítja a régészeti munkákat, illetve pontosítja az engedélyezésben résztvevő önkormányzat többletigényét. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azzal indokolta a jogszabálycsomagot, hogy az átlagosan 6,5 évig tartó projektek 2,5 év alatt megvalósuljanak.
Ingyenes vagyon önkormányzatoknak
A parlament döntött arról is, hogy állami tulajdonból önkormányzatiba kerülnek egyes megyei hatáskörű múzeumok és könyvtárak ingó és ingatlan vagyontárgyai. A fideszes képviselők vonatkozó javaslatáról 160 igen, 33 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett döntöttek. A lépést 2014 januárjában a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke kezdeményezte azzal az indokkal, hogy az eddigi tulajdonosi konstrukció megnehezíti a pályázati lehetőségeket, a fejlesztések, beruházások pénzügyi nehézséget okozhatnak. A változás összesen 152 ingatlant érint, az átadott vagyon elidegeníthetetlen és kulturális közfeladat ellátáshoz kötött.
Fideszes közbeszerzési reform
Az Országgyűlés kedden megkezdte az új közbeszerzési törvény javaslatának vitáját is, amelyben a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyökeres változásokat ígért. A Fidesz támogatásáról biztosította az indítványt. Teljesen új alapokra helyezi a közbeszerzés szabályait a döntően uniós előírások alapján módosuló közbeszerzési törvényjavaslat - mondta keddi parlamenti expozéjában a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hangsúlyozva az átláthatóság és a verseny növelését, a gazdaság élénkítését, a hazai kis- és közepes vállalkozások jelentősebb bevonását a közpénzek felhasználásába. Lázár János kifejtette: a legalacsonyabb ár szempontja helyett értékalapú közbeszerzést kívánnak alkalmazni. Csökkentik a pályázók bürokratikus terheit, a referenciaértéket, jelentősen csökkentik az üzleti titok körét, egyszerűsítik a jogorvoslat lehetőségét, és legkésőbb jövőre elektronikussá teszik a közbeszerzés rendszerét, kötelezővé téve az internetes közzétételt az összes pályázó összes dokumentumára vonatkozóan. Ez a miniszter szerint radikális változást hoz. A kormány tavasszal csak a vitát nyitja meg a változtatásokról - tette hozzá -, annak elfogadását csak ősszel tervezik, és készen állnak az egyeztetésre. A miniszter elmondta: a nyilatkozati elv alkalmazásával a pályázóknak a feltételek tejesítéséről elegendő lenne csak nyilatkozniuk, azt hatósági dokumentumokkal csak a nyertesnek kell igazolnia. Az érték- és minőségalapú közbeszerzésről kifejtette: a beruházások életciklusát, a környezetvédelmi és szociális szempontokat - köztük a fenntartási költséget -, valamint a helyi szempontokat kiemelten kezelik a jövőben, míg a legalacsonyabb ár csak kivételes esetben lehet döntő. A hazai kis- és közepes vállalkozásoknak kedvez, hogy a jövőben a beruházási érték 75 százalékát kell felmutatni referenciaértékként, míg eddig ez a többszöröse volt - mutatott rá. Bevezetnék a szerződések betartására irányuló hatósági ellenőrzés lehetőségét is. A jogorvoslati eljárás is gyorsul a jövőben, fő szabályként továbbra is a Közbeszerzési Döntőbizottság jár el, ugyanakkor egyetlen bíróságot jelölnek meg kizárólagos illetékesként. A miniszter a határidők 20-50 százalékos csökkentéséről is beszámolt, és mérséklik azon közbeszerzések értékhatárát, amelyeknél alkalmazható lesz a háromajánlatos meghívásos eljárás. Mint mondta, jelenleg építési beruházásoknál ez az értékhatár 150 millió forint, míg szolgáltatásoknál 25 millió, most ez 100 és 18 millió forintra mérséklődik. Egyszerűsített új nemzeti eljárást hoznak létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között. Ez szerinte a helyi önkormányzatok számára jelent változást. 60 millió forint fölött uniós közbeszerzési eljárást kell lefolytatni a szolgáltatásoknál, míg az építéseknél 500 millió és másfél milliárd forint között nemzeti hirdetményes eljárást, e felett uniós közbeszerzést. Lázár János rámutatott: az elfogadandó törvényt az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia, miután az ország az uniós csatlakozásával a szuverenitásának egy részét feladta. Szólt arról, hogy mivel a magyarországi fejlesztések jelentős mértékben köszönhetők az uniós forrásoknak, így a közösség egyre szigorúbban ellenőrzi azok felhasználását. Rámutatott: az EU GDP-jének 20 százalékát használják fel közbeszerzések által. A politikus így előrevetítette, hogy a következő hét évben a közösségi irányelv szigorodni fog, ahogy a források követését végző uniós intézmények. Mint beszámolt, a kormány célja a bürokráciacsökkentés az uniós források felhasználása, az adózás, valamint építésügy terén, amelyekre még idén javaslatokat tesznek. Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka támogatást kért a törvényjavaslathoz, amely összegzése szerint garantálja az átláthatóságot, egyszerűsíti és gyorsítja az eljárásokat, csökkenti a vállalkozások adminisztratív terheit, segíti a kis- és közepes vállalkozások sikeres szereplését, előmozdítja a szélesebb versenyt. A kormánypárti politikus kitért arra, hogy az indítvány több uniós irányelvet is átültet, amit azért tartott fontosnak, mert a közbeszerzések jelentős hányadához uniós forrásokat használnak fel. Üdvözölte, hogy részletesebben szabályozzák az üzleti titkok körét, rögzítik a kizáró okokat és nagyobb hangsúlyt kap a gondos előkészítés. Értékelése szerint a jogszabály megakadályozza a túlárazást is.
