Magyarország a közép-kelet-európai országok közül elsőként dobott a piacra jüankötvényeket. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) még szerdán adott mandátumot a Bank of China Limted számára, egy jüanban (renminbi) denominált, angol jogrend alatti kibocsátás megszervezésére. Eddig egyébként nemcsak a régióban, hanem Európában sem sok példa volt ilyenre, hiszen csupán Nagy-Britannia lépett be erre a piacra. Az aukció ebben a szegmensben kifejezetten kicsiny összegűnek mondható, miután csupán egymilliárd jüanról – 137 millió euróról – szól. A papírok egyébként hároméves lejáratúak. A kötvényeket 6,25 százalékos hozam mellett sikerült értékesíteni – mondta Varga Mihály, az aukcióról szóló csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, hogy ezzel sikerült a célt teljesíteni, hiszen a hozamterv 6,5 százalékra volt belőve, vagyis az elképzelteknél kedvezőbb feltételek mellett tudták „teríteni" a kötvényeinket. Ugyanakkor, ha abból indulunk ki, hogy a befolyó összeget még euróra „transzportálják", akkor kalkulációink szerint körülbelül 2,-2,4 százalékos hozamszint jöhet össze. (A miniszter is hasonló, 2-2,5 százalékról beszélt.) Ez azért fontos, mert ha közvetlenül euróban dobtunk volna piacra hároméves lejáratú állampapírokat, akkor a jelenlegi körülményeket figyelembe véve alighanem az említett euróhozamoknál kedvezőbb szinteket tudtunk volna elérni. Ez alapján tehát olcsónak nem mondható a magyar jüankötvény. Ráadásul Varga Mihály múlt év végén a Reuters hírügynökségnek adott interjúban még arról beszélt, hogy a "nagyon fontos" jüanban denominált kötvény kibocsátásnak 3 milliárd jüan lesz a felső hatása. Az aukció vége pedig most egymilliárd lett.

A kibocsátás kicsinységét firtató kérdésre válaszolva a miniszter kifejtette, hogy szerencsére a magyar gazdaság van abban a helyzetben, hogy ilyen kis összegű aukciókkal is tesztelni tudja a piacot. Ennek az ügyletnek ugyanis alapvetően ez volt a célja. Korábban valóban 3 milliárdos keretről egyeztettek a kínai féllel, ám jelezték, hogy ezt nem akarják teljes egészében kihasználni. Magyarország egyébként a belső finanszírozásra kívánja a súlyt helyzeni. Ugyanakkor ezzel az ügylettel megnyílt számunkra egy új piac, amelyet mindenképpen fontos eredménynek tartott Varga Mihály. Hozzátette, hogy a tervekben nem szerepel erre az évre „nagyobb jellegű" devizakötvény-értékesítés. Hozzáfűzte: ez az aukció hosszú előkészítés eredménye, amelynek egyik maghatározó állomása volt, hogy a Bank of China tavaly novemberben egy renminbi clearingközpontot hozott létre.

A letelepedési államkötvényekkel kapcsolatos kérdésre reagálva megjegyezte: a kormány az első félévben áttekinti a tapasztalatokat. Ha szükség van rá, akkor kezdeményezik a jogszabály-módosítást az állampapírokkal kapcsolatban. Arról azonban nem beszélt, hogy ezek a változtatások milyen természetűek lehetnének.