A lakosságot is ellátó úgynevezett egyetemes szolgáltatók az energiahivatal által meghatározott tarifán szolgáltatnak; e tekintetben semmilyen különbség nem lesz a nemzeti közműszolgáltató és más egyetemes szolgáltatók között - közölte az MTI tudósítása szerint mai tájékoztatóján Németh Lászlóné, a Miniszterelnökséget vezető miniszter által a nemzeti közműszolgáltató holding megszervezésével megbízott nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár. (Pontosításként megjegyzendő, hogy az egyetemes szolgáltatók tarifáinak jó részét nem az energiahivatal, hanem a nemzeti fejlesztési miniszter szabja meg az azóta már közműhivatallá bővült hatóság számításai alapján.)

Ebből akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a jövőbeni állami közműszolgáltató nem lesz olcsóbb, mint a jelenlegi külföldi tulajdonú szolgáltatók, feltéve, ha azok akkor egyáltalán még léteznek.

A nemzeti közműszolgáltató tervezett szerepét és felépítését övező, hónapok óta tartó kormányzati szómágiából ellenben eddig arra lehetett következtetni, hogy az állami közműszolgáltató a meglévő szolgáltatók mellett, azoknál alacsonyabb árakkal kíván ügyfeleket átszerződésre csábítani.

Ezt az érzetet a második Orbán-kormányban még a nemzeti fejlesztési tárcát vezető, nemrég Simicska Lajossal együtt mutatkozó Németh Lászlóné szintén erősítette azzal a fogalmazással, miszerint az új holding "a rezsicsökkentés fenntartását" lesz hivatott segíteni. Szavai szerint a nemzeti közműszolgáltató "biztonságos és olcsó szolgáltatást nyújt" majd a lakosságnak, mert elsődleges célja nem a profittermelés lesz. (A közműszolgáltató nyereségéhségének mértéke tekintetében ez új fordulat. Míg Orbán Viktor vagy épp Rogán Antal eddig következetesen nonprofit, azaz haszon nélkül működő cég terveiről számolt be, addig Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter júniusban nyereségérdekelt állami közszolgáltatóról beszélt.) Az államtitkár tájékoztatóján azt is közölte, hogy a világpiaci árak emelkedése esetén is szeretnék a lehető legalacsonyabb áron biztosítani a lakosság számára a szolgáltatást. "Fenn fogjuk tartani ezt a metódust, ezt az elszámolási rendszert akkor is, ha az árak a világpiacon emelkedni fognak" - mondta.

Mindebből tehát nem derül ki, hogy az új közműszolgáltató az indulásakor olcsóbb lesz-e a meglévőnél vagy sem.

Az államtitkár előadásából az is kiderült, hogy az állami holding márciustól gázszolgáltatással indít, méghozzá a "Főgáz bázisán". (Ennek előzményeként a most az állami MVM-nél és Fővárosi Önkormányzatnél lévő Főgáz-részvényeket az MFB alá csoportosítják.)

Kurucz Éva kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy a nemzeti közműszolgáltatási rendszer második lépcsőben az áramszolgáltatással, harmadikban pedig a távhővel bővül. (Eddig jóval bővebb tevékenységi palettáról és két ütemről volt szó: az elsőben az áram-gáz-távhő, a másodikban pedig a víz-hulladék-kéményseprés jött volna.)

Németh Lászlóné ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy az áramszolgáltatásra vonatkozó terveket ez év végéig, a távhőszektorban való megjelenés részleteit pedig január végéig kell kidolgozni. Úgy tartja, a távhőszektorban átfogóbb munkára lesz szükség, mert a távhőpiac meglehetősen szétaprózodott. (Pontosabban a lakosság országosan több mint száz, különböző irányítású társaságtól kapja a távhőt.)

Nem válik tisztábbá a kép azáltal, hogy mind a vonatkozó kormányhatározat, mind a sajtótájékoztató résztvevői "egyetemes szolgáltatóként" említik az új állami közszolgáltatókat. "Egyetemes szolgáltatási" joga jelenleg területenként egy-egy cégnek van, amivel kiemelt kötelezettségek járnak. Ilyen például az előírt tarifák betartása vagy az ügyfélszolgálatok működtetése. Az eddigi tájékoztatások alapján viszont a területek többségén a jelenlegi egyetemes szolgáltatókkal kívánnak versenyre kelni. Németh Lászlóné részint "piaci alapokról" tett említést, viszont azt is hozzátette, hogy az áramszolgáltatás területén még nem eldöntött, "zöldmezős ügyletként" alapítanak szolgáltatási rendszert, vagy a meglévőt vásárolják fel. Ez azt jelenti, hogy egyes térségekben a jelenlegi és az új állami személyében akár két "egyetemes szolgáltató" is működhet. Az államtitkár szerint itt az állami szolgáltatóhoz át kell majd jelentkezni.

Németh Lászlóné szavaiból az is következik, hogy az ügyfélszolgálatok jórészt a Magyar Postán és a kormányablakokban lehetnek. (A jelenlegi egyetemes szolgáltatók egy részének szintén a Magyar Postán üzemelnek az ügyfélszolgálatai.) A számlákat pedig a nemrég állami résztulajdonba került Díjbeszedő Holdinggal hajtanák be.

A Főgázra alapozott bővülés kapcsán a megfelelő hatékonyságot biztosító üzemméretet az államtitkár két-három éven belülre teszi.

Lapunk értesülései szerint a szolgáltatók egy része szívesen átadná a lakosságot kiszolgáló rendszereit az államnak, mondván, hogy a tevékenység az államilag szabott tarifák miatt veszteséges. Fontos, hogy ezzel maguk a hálózatok, a mérőellenőrzési-karbantartási feladatok maradnának a jelenlegi multiknál. Ez esetben csak az a kérdés, hogy a számlázással kapcsolatos egységek - számlázás, ügyfélszolgálatosok, irodák - miképp kerüljenek át az államhoz. E tekintetben több eltérő verzió kering. Az egyik szerint az állam - Németh Lászlóné szavaival - "zöldmezős ügyletként" egy teljesen új számlázási rendszert alakítana ki megfelelő ügyfélszolgálatokkal. A másik, hogy ezeket a szolgáltatók egyszerűen átadnák. Igazi vita a nem lakossági, pontosabban nem "egyetemes" szolgáltatással ellátott fogyasztók kapcsán alakulhat ki. E kör ellátásában több a nyereségesély, így ezt a cégek kevéssé szívesen adnák át. Létezik olyan szolgáltató is, amely viszont a hírek szerint nem szándékozik ingyen átadni lakossági ügyfeleit, megfelelő árat pedig eddig az állam nem ajánlott a számukra. Szakértők szerint, ha az állami szolgáltató valóban nem lesz olcsóbb a meglévőnél, a nyilván erőteljes állami propaganda ellenére sem várható tömeges átszerződés.

Egyelőre az a viszonylag nagy horderejű kérdés sem tisztázott, hogy az új állami vállalatcsoport miből szerzi be a lakosság ellátásához szükséges gázt, áramot, távhőt stb., illetve mi lesz a meglévő cégek által már megrendelt mennyiségekkel. Szakértők szerint ehhez önmagában a gáziparban is több százmilliárd, ám a három piacot együtt számítva körülbelül ezermilliárd forintra lenne szükség.