A Főgáz MTI-nek adott pénteki tájékoztatása alapján akár azt is hihetnék az olvasók, hogy mostantól kötelező átlépni a nemzeti gázszolgáltatóhoz. De nem.

A Főgáz ügyfelei már a nemzeti közműszolgáltatás keretében veszik igénybe a gázszolgáltatást, "a váltást azoknak kell kezdeményezniük, akiknek nem az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-hez tartozó Főgáz biztosítja a földgázt" - közli az MTI a Főgáz tájékoztatására hivatkozva.

Az ország teljes területén elérhető a Főgáz gázszolgáltatása a lakossági és a kisebb üzleti ügyfelek számára április 1-jétől. Nincs teendőjük azoknak a fogyasztóknak, akik jelenleg is a Főgáz ügyfelei, a szolgáltatóváltást azok kezdeményezhetik, akiknek nem a társaság biztosítja a földgázszolgáltatást - közölte a Főgáz Zrt. az MTI megkeresésére pénteken. Mint látható, a tájékoztatás elején a Főgáz még azt közli, hogy kezdeményezni „kell" a váltást, illetve a nem a Főgázzal kapcsolatban álló ügyfelek „teendőiről” beszél. Ám röviddel ezután már csak lehetőségként beszélnek a szolgáltatóváltásról.

A kormányzati szereplők - Németh Lászlóné pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár, valamint Horváth Péter, az ENKSZ elnök-vezérigazgatója - rendkívül precíz, általuk rendre felolvasott fogalmazványokkal igyekeznek azt a látszatot kelteni, mintha a hazai gázfogyasztók számára kötelező lenne az átlépés az immár országossá vált Főgázhoz. A Főgáz mostani nyilatkozatához hasonló erőteljes csúsztatással azonban eddig még ők se éltek. Horváth Péter csütörtöki sajtótájékoztatójukon, bár erőteljesen érvelt az átlépés előnyei mellett, azt továbbra is egy szabadon választható lehetőségnek nevezte.

Az MTI-nek adott tájékoztatás ezután az átlépés folyamatának egyszerűségét ecseteli. Az ENKSZ számít azoknak az ügyfeleknek az átjelentkezésére, akiknek a rezsicsökkentés eddig is nagy segítséget nyújtott a háztartás fenntartásában, és akik a jövőben is szeretnének élni a nemzeti közműszolgáltatás által nyújtott előnyökkel - fogalmaznak a tájékoztatóban. Ez ismét egy méretes csúsztatás: a csökkentett díjakat az összes szolgáltatónak kötelező biztosítania, járt és jár annak, aki nem jelentkezik át, nemzeti közműszolgáltatás pedig eddig nem volt, tehát ennek bárminő előnyeit is csak a jövőben élvezhetjük. Leendő előnyként kétségtelenül felvillantják, hogy ha már ehhez a céghez "tartozik" az áram- és a távhőszolgáltatás is, akkor egy helyen, egy számlán lesz befizethető minden. Ám mire ez több év múlva ténylegesen is megvalósul, a kormányzati fogalmazók eddigi munkakedvét alapul véve valószínűleg több százszor felhívják a figyelmet erre a jövőképre.

A tájékoztatásban felidézik: az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. azért jött létre, hogy állami közműszolgáltatóként a nemzeti érdekeket megvédve, hosszú távon hozzájáruljon a rezsicsökkentés feltételeinek fenntartásához és méltányos szinten tartsa a magyar fogyasztók közműdíjait. (E mondat többszörös csúsztatásainak elemzése még e cikk kereteit is feszegeti, kiindulva onnan, hogy ez ügyben mi a tényleges nemzeti érdek, hogy eme érdeket miképp szolgálja a Főgáz tevékenységének országos kiterjesztése és egy tisztázatlan szerepű állami közműközpont létrehozása, szerintük mik a rezsicsökkentés feltételei - főképp a nemzetközi olajár, avagy sokkal inkább Orbán Viktor energiaszabályozói döntései -, ezek fenntartásában hosszú távon milyen szerepet játszhat az ENKSZ, és bármi is legyen a "méltányos" közműdíj, azt nem az ENKSZ, hanem a magyar kormány határozza meg.)

A nemzeti közműszolgáltató a megtermelt javakat a szolgáltatás bővítésére és fejlesztésére fordítja, tehát a közműszolgáltatás egységes rendszerének működtetésével végső soron a magyar fogyasztók érdekeit képviseli - áll a tájékoztatóban. (Ez némi ellentmondást mutat azokkal a fent is ismételt sejtetésekkel, miszerint a társaság tevékenysége hozzájárulna a rezsicsökkentéshez, pontosabban annak "fenntartásához". Utóbbi, szokatlanul egyértelműnek tetsző kijelentésből ugyanis az következik, hogy a cég a leendő nyereségét nem fizeti majd be a költségvetésbe, forrást teremtve egy újabb rezsicsökkentéshez, hanem megtartja és saját rendszereire költi azt.)

Az már csak apróság, hogy az irat immár szokásos fordulattal az ENKSZ-hez "tartozóként" emlegeti a Főgázt, noha a két társaság két külön állami cég, előbbi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, utóbbi a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tulajdonában áll. Igaz, kormányzati forrásaink szerint a jövőben szervezetileg is közelíthet egymáshoz a két társaság, amennyiben az ENKSZ vállalkozási szerződést köthet a Főgázzal, illetve az ENKSZ tulajdonosa ebbéli feladatai ellátásával az MFB-t bízhatja meg. Igaz, a Főgázt még akkor se lehet az ENKSZ-hez "tartozóként" emlegetni, csak közös lesz a tulajdonosi joggyakorlójuk.