Eljátszott becsület: nem kérnek belőlünk az ukránok
Magyarország egy, az orosztól független vezetéken 2013-tól tette lehetővé, hogy nagy európai kereskedővállalatok – a hírek szerint a német RWE vagy a francia GDF Suez – gázt értékesítsenek Ukrajna felé. Erre különösen tavaly támadt igény, miután az elmérgesedő orosz–ukrán vita egyik lépéseként az orosz állami Gazprom a nyáron beszüntette Ukrajna számára a közvetlen gázszállításokat. Ezt követően az ország csak Szlovákia, Lengyelország és Magyarország felől juthatott nyugatról értékesített gázhoz. Oroszország eziránt mindvégig ellenérzésekkel viseltetett, hangot adva többek között ama gyanújának, hogy fizikailag ez a gáz is Oroszországból származhat.
Ilyen körülmények között különösen kínosnak számított és komoly európai viharokat keltett, amikor 2014. szeptember 25-én, három nappal Alekszej Miller Gazprom-vezér Orbán Viktornál tett látogatását követően az ukrán összeköttetést hazai részről üzemeltető, Mol-tulajdonú FGSZ váratlanul elzárta a csapot. Majd - nem kevéssé fura fordulatként - az év végén azt közölte, hogy „újraindítja a földgázszállítást” Ukrajna irányába, pedig valójában csak a csapot nyitották ki. Ennek tudatában viszont már kevéssé meglepő, hogy a vezetéken az FGSZ nyilvántartása szerint azóta sem került Magyarország felől Ukrajnába egy csepp gáz sem.
Igor Mazjar ennek okát a piaci helyzet alapvető megváltozásában látja. Egyrészt Szlovákia és Lengyelország felől stabilan és mindentől függetlenül érkezik hozzájuk a gáz. Másrészt a Gazprommal kötött téli szerződés révén már Oroszországból is hozzájutnak az energiahordozóhoz. Ráadásul a tél is enyhe, így a gáz iránt jelenleg nem mutatkozik náluk kritikus igény. A szeptemberben lekötött szállítások feltételrendszere az olajáresés miatt már nem versenyképes. Magyarország irányából akkor rendelnek új szállítmányt, ha ez megváltozik.
Sőt azt is feltételül támasztják, hogy az összeköttetést szeptemberben „egyoldalúan és előzetes értesítés nélkül” megszakító Magyarország törölje a szerződésből azt a jogát, hogy bármikor jogszerűen elzárhatja a csapot. (Így nem tudta a csapelzáráson keletkezett kárát érvényesíteni sem az ukrán vezetékcég, sem a nyugati kereskedők, sem vevőjük, a Naftogaz.) Kérdésünkre a képviselet-vezető hozzátette: Szlovákia és Lengyelország nem szakíthatja meg a szállításokat.
Hazai szakértők lapunknak megerősítették: az ukrán szállítások valóban megszakíthatók. Ennek módosításához bizonyos beruházásokra lenne szükség, javarészt Ukrajnában, kisebb részt nálunk. Ám mivel a próbaüzem első éve után, tavaly nyáron az ukrán fél ezeknek nem tett eleget, így most nyárig a megszakítható próbaüzem folytatásában állapodtak meg.