Amint arról beszámoltunk: Brüsszel a dohányvállalatokra és az áruházláncokra az idei évtől kivetett új közterhekről azt gyanítja, hogy azok súlyosan diszkriminatívak a piac egyes szereplőivel szemben. Az említett egészségügyi hozzájárulást, illetve kereskedelmi cégek által fizetendő élelmiszerlánc felügyeleti díjat úgy alakították ki, hogy míg egyes, jellemzően külföldi vállalkozásoknak súlyos milliárdokat kellene fizetniük, addig a kormány szívéhez közel álló, jellemzően hazai tulajdonú társaságoknak szinte semmit.

Brüsszel szerint lejt a pálya Veres Viktor / Népszabadság

Ám az Európai Bizottság hiába függesztette fel az új közterhek alkalmazását, erre a magyar kormánynak is rá kellett bólintania ahhoz, hogy a július végi határidőig ne kelljen fizetniük az érintett áruházláncoknak és dohányipari cégeknek. Jogilag megtehette volna a kabinet, hogy elhúzza a döntést július végéig, s akkor a társaságok kénytelenek befizetni az egészségügyi hozzájárulást és a felügyeleti díjat. Ezeket az összegeket így legfeljebb később visszakapták, vagy visszaperelhették volna, ha az unió jogellenesnek ítéli a vonatkozó magyar jogszabályokat.

Az áruházláncok esetében a kormány hamar a cégek tudtára adta, hogy nem kell fizetniük. A felügyeleti díj címzettje, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ( Nébih) már a múlt héten közölte, hogy a vállalkozásoknak nem kell megfizetni az összesen mintegy 30 milliárd forintra rúgó összeget. A dohánygyártókkal kapcsolatban azonban mostanáig hallgatott a kormányzat. A NAV hivatalos állásfoglalása csak tegnap jelent meg arról, hogy a 13 milliárd forintra becsült terhet nem kell befizetni, miközben elvileg a határidő csütörtök délután négy óra volt.

Egyes vélemények szerint a területgazda Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve az azt irányító Varga Mihály az uniós rendelkezésnek megfelelően járt volna el, míg a dohányügyekben amúgy is igen aktív Lázár János kancelláriaminiszter befizettette volna az adót a dohánycégekkel.

Lázár korábban egy sajtótájékoztatóján nyíltan megfenyegette a Philip Morrist, mondván, tudják, hogy a vállalat fordult jogorvoslatért az Európai Bizottsághoz, és megígérte, hogy ha más formában is, a cég „viszonzásul” a rá kirótt 6,4 milliárd forintos különadónál is többet fog majd fizetni.