Júniusban a kivitel értéke 7,1 milliárd eurót (2161 milliárd forintot), a behozatalé 6,5 milliárd eurót (1982 milliárd forintot) tett ki – az előzetes becslésekkel nagyjából megegyező részletes külkereskedelmi adatokat tett közzé a KSH. Az első félévben mindezek alapján az export volumene 8,2 százalékkal, az importé pedig 8,5 százalékkal bővült.

Az első hat hónapban a kivitel értéke 41,8 milliárd euró (12 834 milliárd forint), a behozatalé 38,5 milliárd euró (11 824 milliárd forint) volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 3,3 milliárd eurót (1010 milliárd forintot) tett ki, ami 187 millió euróval (85 milliárd forinttal) haladta meg az előző év azonos időszaki szintet. Vagyis nem állunk rosszul: az import nagyobb ütemű növekedése némi beruházási megugrásra utal, a KSH jelentése ki is emeli, hogy a speciális szakipari gépek behozatala a harmadával nőtt

A kivitelt (ahogy az egész magyar gazdaságot is) egyértelműen a járműipar húzza: 47 százalékkal nőtt az euróban számolt közúti jármű export, amit a statisztikusok a személygépkocsik iránti világpiaci kereslet emelkedésével magyaráznak.

A gyártáshoz kapcsolódó behozatal (főként az autóalkatrészek és tartozékok forgalma miatt) is jelentősen, közel harmadával haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet, a motoralkatrészek és motorok megugró importja miatt az energiafejlesztő gépek behozatala hatodával volt több az egy évvel azelőttinél. De a járműipari kereslet élénkülésének hatása látható a szakmai tudományos ellenőrző műszer kivitelének, illetve a gumigyártmány behozatalának két számjegyű volumennövekedésében is.

A külkereskedelem zömét továbbra is az uniós tagállamokkal bonyolítjuk: az export 79, az import 75 százaléka irányul ide, és a jelentősége is egyre nagyobb. Az uniós export és import ugyanis dinamikusabban bővül: itt a kivitel 10, a behozatal 14 százalékkal nőtt, míg az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene csak 0,8 százalékkal bővült, az import pedig vissza is esett (4,5 százalékkal).