Hiába igyekszik, az Egyesült Királyság valószínűleg nem tudja majd elérni, hogy csúcsbankárai a fizetésük többszörösét vigyék haza bónusz gyanánt. A válság nyomát az unió az úgynevezett tőkekövetelmény irányelvben jelentősen korlátozta a bankároknak fizethető bónuszok mértékét. Azt alapesetben a bér 100 százalékában maximalizálta, különös esetekben pedig a bónusz mértéke elérheti a bér 200 százalékát is, de többet semmiképp.

A szigorítás oka az volt, hogy a pénzügyi összeomlás egyik okaként is megnevezhető volt, hogy a bankárok extra jutalom érdekében durva kockázatokba mentek bele, ami rövid távon remek eredményeket mutatott, így a fizetésük sokszorosát kitevő jutalmat kaphattak. Kár, hogy ezt csak úgy tudták elérni, hogy irreálisan kockázatos ügyletekben mentek bele, a kockázatokat persze nem ők futották, hanem a bank és az ügyfelek. Egy ponton túl mindent teleszemeteltek ezek a kockázatos termékek, s végső soron ezek bedőlése komolyan megrendítette az egész szektort.

A bónuszok maximalizálása az Egyesült Királyság szerint ugyanakkor durva beleugatás egy ország belügyeibe. A bérezés szabályozása ugyanis szociálpolitikai kérdés, ami tagállami jog. Vagyis az unió túlterjeszkedett és olyat szabályozott, amihez semmi köze. Ezért a bírósághoz fordult, az ügyben a luxembourgi bíróság hamarosan ítéletet is hoz. Az ítéletet megelőző főtanácsnoki indítványból arra lehet következtetni, hogy a britek kénytelenek lesznek megelégedni a kisebb bónuszokkal. Az indítvány szerint ugyanis el kell utasítani a kérelmet, az unió szabálya pedig megfelel a közösségi jognak.

Szó sincs ugyanis arról, hogy az unió beleszólna a bérezésbe, ami valóban tagállami hatáskör. A rendelkezés ugyanis nem korlátozza a bankárok fizetését, az korlát nélkül megállapítható. Az irányelv mindössze a bónuszok százalékos mértékét maximalizálja, az összeget magát nem. Az Egyesült Királyság azt is kifogásolta, hogy a szabályozás sérti a szubszidiaritás elvét. Erre a főtanácsnok úgy reagált, hogy az unió egyszerűen ezt a problémát képes volt hatékonyan kezelni, ellentétben a tagállamokkal. Vagyis nincs szó a szubszidiaritás megsértéséről.

Az sem állja meg a helyét az indítvány szerint, hogy a rendelkezés sérti a jogbizonytalanság elvét, vagyis aggályos, hogy a már megkötött szerződésekre is érvényesíteni kell a szigorítást. A főtanácsnok szerint azért elég sokat egyeztettek a szabályozáson ahhoz, hogy erre fel tudjanak készülni a bankárok.

A bíróság ítélete jellemzően megegyezik a főtanácsnoki indítvánnyal, vagyis valószínű, hogy a brit bankárok kénytelenek lesznek beérni 100-200 százalékos bónusszal.