Nem is tudjuk, mennyibe kerül a gáz
Számos tévhit kering még a köztudatban a távfűtés kapcsán - állapítja meg felmérésében a csepeli és pesterzsébeti lakótelepeket távfűtéssel ellátó Alpiq Csepel. A megkérdezettek 85 százaléka a legfontosabbnak az olcsó fűtést nevezte, de 51 százalék nem tudta megmondani, mennyibe kerül a távfűtés alternatívájaként ismert gáz.
Az Alpiq felmérése szerint a magyarok a panelnek legfőbb hátrányaként a távfűtés költségeit róják fel. Pedig a cég szerint ez a legolcsóbb fűtési formák egyike. „Sokan figyelmen kívül hagyják, hogy távfűtés esetén nem kell megvenni az egyedi cirkót vagy a kazánt, nem kell karbantartásra vagy cserére költeni, nincs szükség kéményellenőrzésre és javítására sem. Ezek közvetve mind a fűtésköltség részeit jelentik" – sorolja Kovács Attila, az Alpiq munkatársa.
A panellakók 71 százaléka tudja, hogy központi gázfűtés és gázcirkók használata esetén az indításkor szükséges elektromos szikra is, míg a távfűtés akkor sem áll le, ha nincs áram. A válaszadók fele viszont tévesen gondolja azt, hogy a nyári karbantartás alatt napokig nincs melegvíz a távfűtött lakásokban. Ezzel szemben ma már egyáltalán nem szünetel a vízszolgáltatás az éves ellenőrzések alatt - írják.
A megkérdezettek csupán 45 százaléka volt tisztában azzal, hogy a távfűtés a leginkább környezetbarát fűtési rendszer. „A lakásokból így nem kerül e levegőbe szén-dioxid, szén-monoxid és nitrogén-oxid. Az Alpiq Csepelnél a hő az áramtermelés mellékterméke, így előállításával nem keletkeznek további melléktermékek" – tette hozzá az Alpiq szakembere.
A felmérést kitöltők több mint 50 százaléka a rossz hő- és hangszigetelés miatt nem tartja vonzónak a panellakásokat. 50 százalék ugyanakkor szívesen lakna felújított panellakásban. Ez az arány a családi házban élőkre is vonatkozik. „Dániában a távfűtés a lakások több mint 50 százalékában elérhető, Magyarországon ez 16 százalék. Az Alpiq Csepeli Erőműve jelenleg 19 ezer lakásban biztosítja a távfűtést Budapesten; reményeink szerint ez a szám a jövőben még nőhet" - érvel Kovács Attila.
Átalakítják és bővítik az újpalotai hőkiadó állomást, a beruházás alapkövét hétfőn helyezték el az FKF Fővárosi Hulladékhasznosító Művének területén. A Főtáv arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a fejlesztés lehetővé teszi a hulladék elégetéséből származó hőenergia fokozott hasznosítását a fővárosi távhőrendszerben, ezzel jelentősen csökkentve a földgázfüggőséget és az üvegházhatású gázok kibocsátását. A kedvező költségű hőenergia mennyiségének növeléséhez a jelenlegi berendezések nem alkalmasak. A társaság az Újpalotán előállított hőt a beruházás után az észak-pesti és az újpalotai távhőrendszerben hasznosítja. A két rendszert csővezeték köti majd össze, és távvezetéket létesítenek a hőátadó állomás és az észak-pesti vezetékhálózat között is. A projekt részeként a hőátadó állomás és az erőmű közötti gőz- és kondenzvezetékeket nagyobb keresztmetszetűre cserélik. A forró víz keringtetéséhez szükséges, 240 négyzetméteres földalatti szivattyúállomás építése már folyamatban van a IV. kerületben. Utána a területet parkosítva adják át. A beruházás összköltsége csaknem ötmilliárd forint. Ennek tíz százalékát a Főtáv uniós pályázaton nyerte el.
