Szerény emelkedéssel zártak pénteken az európai és az amerikai tőzsdék, de a New York-i Dow Jones index így is veszteséggel zárta a hetet, akárcsak az S&P, amely a hét első felében a kereskedés során elérte az 1900 pontot, amire soha nem volt példa. A csúcsra pörgetett börzék hirtelen kifulladtak csütörtökön, amikor nagyot zuhant a Dow és az S&P, akárcsak az európai tőzsdék zöme.
Nem hisznek a növekedési mesékben
A befektetők alighanem megriadtak a túlságosan gyors iramúnak látszó felíveléstől, s eltöprengtek azon, mi is lehet ennek az alapja. A Bloomberg, a Reuters és a Financial Times által megkérdezett elemzők meglehetősen egybehangzóan azt mondták: a piaci szereplők egyszercsak rádöbbentek, nem hisznek az izmos növekedésről szóló történet mese csupán, nem valóság.
Az Egyesült Államokban is, de még inkább Európában. Az amerikai ipari termelés hanyatlásáról érkezett friss adat, visszaesett a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztói bizalmi index. Ami péntekre kicsit lelket öntött a befektetőkbe, az a lakásépítés nekilódulására utaló adat volt.
Az Eurostat csütörtökön hozta nyilvánosságra a várakozástól elmaradó első negyedévi növekedési számokat, amelyekből kiderült: a német gazdaság láthatóan jól húz, a francia, az olasz, a portugál, a görög viszont rossz formában van. A piacon elterjedt nézet szerint az Európai Központi Banknak (EKB) mindenképpen lépnie kell júniusban, a kérdés csak az, mire szánja el magát.
A kamatcsökkentést immár biztosra veszik, de vajon meddig várhat Mario Draghi elnök az amerikai jellegű eszközvásárlási program, azaz mennyiségi lazítás bejelentésével. Befektetői körökben nagy figyelmet keltett David Tepper, az Appaloosa Management alapítója, aki egy konferencián arról beszélt, hogy késlekedésével a lassú növekedés deflációs spiráljába sodorhatja az eurózónát az EKB.
A növekedési hangulatváltás óriási felfordulást okozott az államkötvények piacán. Sok amerikai kereskedő arra állította be magát, hogy meglódul a gazdaság, a jegybank (Fed) visszavesz az értékpapír-vásárlási programjából, s a kamatemelkedés miatt a hozamok is felfelé kapaszkodnak. Ám nem ez történt, hanem éppen az ellenkezője. A jegybankok arról győzködik a piacot, hogy elégtelen a növekedés, ezért még jó hosszú ideig fenntartják a rendkívül laza monetáris politikát.
Ezzel viszont még több befektetőt szabadították rá a kötvénypiacra, ahol emiatt esnek a hozamok. A tízéves amerikai papír hozama például 2,5 százalék alá is benézett, ez féléves rekord. A legjobb minősítésű német és brit államkötvények is vonzóak, míg az eurózóna perifériáján a csökkenő hozamok emelkedésbe csaptak át, éppen azokat sújtva, akik igen nagy bajban vannak.
Ez súlyos feszültségek forrása lehet. Mint Gianluca Salford az FT-nek kifejtette: a befektetők egyre nagyobb kockázattal terhelik portfóliójukat, mert azt hiszik, a kamatok alacsony szinten rögzülnek, ám ezeknek a pozícióknak a felszámolása nagy piaci káoszt okozhat később.
