Egyetlen hírből kár lenne messzemenő következtetéseket levonni, a magyar energiabiztonság fő stratégiai irányai nem változtak – reagált megkeresésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) annak kapcsán, hogy többször hitet tettek az orosz gáz Törökországból Magyarországra szállítása mellett, miután az orosz állami Gazprom bejelentette: korábbi terveikkel ellentétben nem irányítanák a térségünkbe szánt gázt Törökországba. E szerint Moszkva ismét a jelenlegi szállítóvezetéknek otthont adó Ukrajna felé fordulna, pedig az elmúlt évtizedben számos, euró-tízmilliárdokban mérhető, végül a kukában landoló tervet dédelgetett közös szomszédunk kikerülésére.

A KKM nyomon követi az energiabiztonsággal kapcsolatos napi híreket – nyugtatta meg lapunkat a tárca. Ehhez képest Szijjártó Péter miniszter az Európai Bizottság által létrehozott gázhálózat-összeköttettési munkacsoport múlt heti dubrovniki ülése kapcsán továbbra is annak veszélyére figyelmeztetett, hogy Oroszország, eredeti ígéretéhez híven, 2019-től már nem Ukrajnán keresztül küld gázt a térségbe. Ennek megfelelően továbbra is szorgalmazta a görög–török határtól Macedónián és Szerbián át Magyarországig tervezett Tesla nevű gázvezetéket.

Erdogan török és Putyin orosz államfő. Nem közösködnek Reuters

A változatlan kiállást a KKM lapunknak azzal indokolta, hogy szerintük 2020-ra Törökország gázelosztó központtá válik, ahonnan az orosz mellett azeri gáz is érkezhet, ez pedig később türkmén, földközi-tengeri, a geopolitikai fejlemények függvényében pedig akár iraki és iráni gázforrásokkal is bővülhet. A hazai gázellátás jövőbeni biztosítása kapcsán kitérnek a július 1-től kereskedelmi üzembe állt magyar-szlovák gázvezetékre, sürgetik, hogy Horvátország és Románia tegye alkalmassá közös vezetékeinket a felénk irányuló szállításokra, megemlítik a Magyarország ukrán határ menti térségét érintő Eastringet, az évtizedek óta tervezett Adria-menti tengeri gázlefejtőt, valamint további három „gázfolyosó” mellett az öt éve Azerbajdzsánból Grúzián és Románián át Magyarországig tervezett AGRI-t.

Az általunk megkérdezett szakértők megosztottak a hazai ellátás szempontjából szükséges vezetéképítések témájában, a kormányéhoz hasonló lelkesedést azonban sehol nem tapasztaltunk. Volt, aki a teljes költséget több tízmilliárd euróra tette, mások szerint ez csökkenthető meglévő vezetékszakaszok bevonásával. Holoda Attila, az Orbán-kabinet egykori energiaügyi helyettes államtitkára szerint Magyarországra ugyan kis szakasz jutna, de hosszú távon, továbbszállítási szándékok esetén csak új vezetékekről lehet szó. A meglévőkre mintegy tízmilliárdot, újakra viszont közel százmilliárd forintot kellene költeni, a tőlünk délre fekvő nyomvonalállamokban viszont jóval többet.

Kétséges a beruházás indokoltsága is. Az osztrák és az új szlovák vezeték az évi néhány milliárd köbméteres hazai kitermeléssel együtt jelenleg bőven fedezné az ország mintegy hétmilliárd köbméterre csökkent éves fogyasztását. A kabinet hosszú távon sem tervez sokkal többet, s nem lebecsülendő az energiahatékonyság és az alternatív fűtési módok terjedése sem. Emellett Magyarországnak egyedülálló méretű tárolói és mindeddig egyszer sem használt stratégiai készletei vannak. Ráadásul az Orbán-kabinet által is szorgalmazott horvát és román vezetéken is érkezhet gáz. Ennek kapcsán a tárca az összeköttetéseken túl szükségesnek tartott egy „stratégiai gázvezetéket is”, ám ennek kapcsán a horvát gázlefejtőt nevezték kritikus fontosságúnak. Nem világos az sem, ki állná a költségeket. A kérdést a tárca kérdésünkre korainak ítélve leszögezte: az államok önmagukban nem lesznek képesek állni a beruházások költségeit, ahhoz mindenképp EU-támogatásra van szükség.Más szakértők szerint egy üzletileg életképes elképzelésre a bankok is adnának pénzt.

Habár sokáig a Mol-tulajdonú FGSZ volt a hazai gázvezetékrendszerek ura, az állítólag kizárólag a megtérülési esélyek alapján döntő társaság az utóbbi időkben már nem épített komolyabb vezetéket, így a szlovákot is az állam hozta létre. Ennek megfelelően a Mol most sem tülekedett a Tesla megépítéséért. Ugyanakkor az FGSZ feltűnt a nyár végére tervezett Tesla-szándéknyilatkozat várható aláírójaként. A társaságnál ennek kapcsán elmondták: a szakmai koordinációban a KKM felkérésére vesznek részt, az aláírók előzetes tanulmány elkészítését támogatnák.