Roppant alacsony, s egyre csak csökkent az elmúlt időszakban a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) forgalma. Arról nincs szó persze, hogy teljesen eltűntek volna az ügyfelek, de azért az figyelmeztető, hogy az év első felében 30 százalékkal csökkent a forgalom az elmúlt év első feléhez képest, míg a 2010. évivel összevetve 60 százalékos a visszaesés – mondta Somi András, a KBC Equitas vezető elemzője egy sajtóbeszélgetésen. A mostani hangulat egyértelműen a nyári időszakkal magyarázható, amikor is jellemzően visszafogott a befektetők aktivitása. Most ugyanakkor többéves mélypontokat döntenek meg az adatok. Az online felületeken keresztül kereskedők mérsékelték leginkább magukat.
A havi forgalom mostanában 60-80 milliárd forint körüli, amely a 2004–2006 közötti időszaknak felel meg. A csökkenés már tart egy ideje, de azt, hogy ez meddig tarthat, nehéz lenne megmondani. Az biztos, a Lehman Brothers-ügy óta tart ez a tendencia.

Azt ugyanakkor el kell mondani, hogy a nemzetközi piacon is hasonló folyamatok zajlanak. Ezt mutatja, hogy az amerikai részvényforgalom is 6 százalékkal kevesebb volt a 2011. júniusi adatokhoz képest. (Ez azért messze jobb adat a hazainál.) Amerikában az is tendencia, hogy a New York Stock Exchange (NYSE) súlya az elmúlt év folyamán mérséklődött a kisebb tőzsdékkel szemben. Ebben az is szerepet játszott, hogy a legfrissebb felmérések szerint a háztartások megtakarításain belül a részvények aránya 21-ről 15 százalékra esett. Ezzel szemben az is igaz, hogy az európai részvények forgalma 11 százalékkal gyarapodott. Ez alighanem az eurózóna körüli felfokozott helyzettel magyarázható – vélekedett az elemző.

Most az mondható el, hogy a BÉT forgalmának esése három nagy területre vezethető vissza. Ezek közül kettő a „környezettel” magyarázható. Részint a szezonalitás, a nyár eljövetelével szabadságra vonuló befektetők miatt, részint a ciklikusság az ok, azaz a válság lecsengő időszakában – Somi András szerint most ezt a szakaszt éljük – gyengül a forgalom. A harmadik ok viszont már „házon belül” keresendő. Ez utóbbi lehet az egyik markáns magyarázata annak, hogy az átlagosnál nagyobb a hazai tőzsdén a visszaesés. A kormány gazdaságpolitikája az elmúlt másfél-két évben ugyanis többször nehezen volt kiszámítható. Ez a külföldi intézményi befektetőket távol tartotta a hazai piactól. Ezen felül ezen a területen az is hangsúlyos fejlemény volt, hogy a nyugdíjpénztári rendszer átalakult, s egy markáns forgalmat generáló szektor súlya esett számottevő mértékben.

A jövőt meghatározó kérdések közül meghatározó lesz, hogy Görögország az eurózóna tagja marad-e. Számunkra talán még ennél is fontosabb rövid távon, hogy az EU/IMF-tárgyalások sikeresek lesznek-e, és azok milyen feltételek mentén jönnek létre.