Alapesetben a kereskedelmi repülés állami támogatása tiltott, ám az Európai Bizottság néhány kivételt enged: ilyen a repüléstájékoztatás, a fegyveres biztonsági őrzés, az utasbiztonsági ellenőrzés és a tűzoltószolgálat ellátása. Ezekre tehát adható állami pénz. A 400 millió forint támogatás nem kevés, főleg annak fényében, hogy a reptér-üzemeltető kiadásai 2014-ben nem érték el a 700 milliót. A bevételek szerényebbek voltak, 435 millió forint működési és 180 millió egyéb bevétellel számolva az üzemi eredmény 93 millió forint volt.

A debreceni repülőtér 180 ezer utast fogad az idén Oláh Tibor / MTI

Ez elvileg tehát azt jelenti, hogy a tűzoltás, az utascsomagok átvizsgálása és hasonló, a repüléssel közvetlenül össze nem függő tételek viszik el a teljes költség több mint felét, hiszen ekkora arányt tenne ki a támogatás. És amúgy majdnem ugyanennyi, 430 millió a rövid lejáratú, közte a 270 millió forint szállítói tartozás.

Kósa nemcsak a reptérre, hanem Debrecen közúthálózatára is gondol: az M35-ös autópálya görbeházi lehajtóját fejlesztetné kétmilliárd forintból, emellett a városi úthálózatban is kétsávossá alakíttatna egy szakaszt hárommilliárd forint állami támogatásból. A három tételt a rendkívüli tartalékból finanszírozná a volt fideszes polgármester.

Párttársa, Bánki Erik Lázár János, illetve Varga Mihály tárcáját kurtítaná meg. Nem kicsit: nagyon. A sportok iránt elkötelezett politikus ugyanis 1,8 milliárd forintért szeretne uszodákat, edzőtáborokat üzemeltetni, és a Tüskecsarnoknak is kilobbizna 230 milliót. A lágymányosi komplexumot megnyitották, ám az üzemeltetés költségeit ezek szerint nem sikerült bekalkulálni a rendszerbe. Bánki a 2017-re előrehozott vizes világbajnokság jogdíjaira is gondolt, de ez egyelőre csak 550 millió forint pluszkiadást jelent.

A „zenés felár” maradt a végére: az igazságügyi bizottsági módosító a 100 Tagú Cigányzenekar számára juttatna 60 millió forintot a tartalékból.