Megszületett a frekvenciák sorsát rendező kormánydöntés, melyen látszik: a kormány első körben megpróbálkozna a verseny élénkítésével, méghozzá úgy, hogy felkínálja a negyedik szolgáltató indulásának lehetőségét. A negyedik persze csak akkor jöhet, ha eleget fizet - ez lehet a banánhéj, ugyanis 110 százalékos penetráció mellett nehezebben vállalják a nagy beruházást és a piacra lépést a cégek. Igaz, a nemzetközi példák alapján azt kell mondani: sosem lehet tudni.

A friss kormányrendelet szerint a 900 Mhz-es sávban meglévő 10,8 megahertz-nyi blokkból ötöt, azaz a rendelkezésre álló készlet csaknem felét értékesíthetik olyan piaci szereplőnek, amely szolgáltatásával eddig még nem volt jelen a piacon. Ha a licit során az összefüggő blokkra nem érkezik az állam számára elfogadható ajánlat, akkor a jogszabály lehetővé teszi, hogy a három szolgáltató között árveréssel értékesítsék a frekvenciakészletet.

A 900 Mhz-es sáv sorsa mindenképpen vízválasztó a piac további alakulását illetően. A jelenlegi technológiát figyelve (beleértve a legújabb rendszereket és a negyedik generáció sajátosságait is) ugyanis elmondható: hogy a magyarhoz hasonló, több frekvenciasávon szolgáltató cégek struktúrájában a 900 Mhz képes biztosítani a lefedettséget, a magasabb frekvenciák pedig a már lefedett területeken tudják növelni a kapacitást.

A korábbi szakértői számítások szerint a jelenlegi piaci szereplők 2mhz-cel már jelentősen tudnák növelni a mobil szélessáv lefedettségüket, elviekben tehát az 5,8 meghaertz elosztva javíthatná a versenyképességüket. A szolgáltatók ugyanakkor - korábbi véleményeik alapján - egyenként három megahertz frekvencia-gyarapodást látnának szívesen, mint mondják, ezzel a gyors mobilnet lefedettségét, az új beruházásoknak köszönhetően száz százalékra tudnák növelni.

Számukra további jó hír, hogy az NFM közleménye szerint a 900 és az 1800 Mhz-es sávokon is alkalmazható az UMTS, a WiMax és az LTE (4G) technológia - ez lényegében azt jelenti, hogy a kormány néhány hetes késéssel ugyan, de beépítette a szabályozásba az EU-s irányelvet, miszerint a 900 Mhz-es sávot meg kell nyitni a mobilinternet előtt. (Eddig csak beszédcélú rádiótelefon-szolgáltatásra szóltak az engedélyek.) Ugyanakkor a szabályozás többet ad, mint az EU minimum, hiszen külön tender nélkül megnyitja az LTE-szolgáltatás lehetőségét a cégek előtt. Ez mindenképpen beszédes abból a szempontból, hogy a most zajló hálózatkorszerűsítések során olyan berendezéseket szerelnek fel a cégek, melyeken már csak szoftveres kérdés az LTE szolgáltatás elindítása.

Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a negyedik generáció holnap elindulhat, hiszen ahhoz szükség van az új frekvenciákra, tehát meg kell várni, amíg kiderül: végül ki hogyan részesedik azokból. Ezután a három (vagy négy) cégnek a szabályozóval meg kell állpaodni a frekvenciák struktúrális átrendezéséről (ebből az ügyfelek semmit nem vesznek majd észre) s csak ezt követően indulhat LTE szolgáltatás. A másik kérdés persze az, hogy a szolgáltatók akarják-e gyorsan indítani a 4G-t, s az is, lesznek-e olyan készülékek a piacon, melyekkel az ügyfelek használhatják is a szolgáltatást.