Negyedik mobilszolgáltató: szabad a pálya
Egyételműen a versenyélénkítés a célja a mai döntésnek, fogalmazott Pataki Dániel, az NHH elnöke. - Az utóbbi években komoly versenyt tapasztaltunk a mobilpiacon, amelynek következtében csökkentek a szolgáltatások árai. Úgy látjuk azonban, hogy ez a verseny 2006 óta lelassult, a jelenlegi piaci pozíciók pedig alig változtak. Egy új szolgáltató belépése egyértelműen lökést adhat a versenynek - fogalmazott az elnök.
A mobilpiac azonban valószínűleg nem lesz ötszereplős, csak négy. Ugyanis, bár két, országos lefedettségű mobiltelefon-hálózat létrehozására alkalmas frekvenciacsomag hasznosítására írtak ki ma ki pályázatot, de ezek közül csak az egyik alkalmas a szó mai értelmében vett mobiltelefonszolgáltatásra: ez egy vegyes, 900, 1800 és 2100 megahertzes frekvenciákból áll, vagyis olyan, mint amilyenen a jelenlegi szolgáltatók is működnek.
A másik a 450 megahertzes frekvenciára szól, amely inkább mobilinternet-szolgáltatásra alkalmas, s csak mostanság jelentek meg olyan készülékek, amelyekkel beszélni is lehet. A hangszolgáltatás azonban ezzel a technológiával a szakértők szerint kevésbé gazdaságos. A "spektrum" az egykori analóg rádiótelefonok (06-60) megszűnésével vált elérhetővé. A leendő nyertesnek ezen is digitális szolgáltatást kell nyújtania: az ezt lehetővé tévő technológia teljesen új ma Magyarországon, megjelenését a piac és a hírközlési hatóság is régóta kívánatosnak tartotta. Többek között azért, mert segítségével - terjedési viszonyainak köszönhetően - olcsón elláthatók nagy sebességű, vezeték nélküli internettel olyan területek is, amelyek gyéren lakottak, s ezért más szolgáltatók (sem mobil, sem vezetékes) jelenleg üzleti alapon nem nyújtanak szolgáltatást. Már működik ilyen Lengyel- és Csehországban is, s minő fura párhuzam, még idén elindul az izlandi szolgáltatás is.
A pályázat ma jelent meg a Hírközlési Értesítőben is, a kiírás szerint a nyertes pályázó tizenöt évre nyer frekvenciahasználati jogosultságot, azaz nem koncessziót. Ezt később hét és fél évvel meg lehet hosszabbítani egy későbbi megállpaodás szerint. Már amenynyiben lesz nyertes pályázat. Információink szerint ugyanis a Nemzeti Hírközlési Hatóság egyik csomag esetében sem ragaszkodik a nyertes kihirdetéséhez. Ha azonban az eljárás most eredménytelen lenne, akkor ezeket a frekvenciákat két évig nem lehet újra meghirdetni. Akkor viszont már jóval kisebb lenne egy esetleges piaci belépő lehetősége.
A pályázat korántsem árverseny. Mindössze százmillió forintos egyszeri díjat kér az NHH, a pályázók az éves árbevételük meghatározott százalékát ajánlhatják fel, tulajdonképpen ez lesz a verseny tárgya. A minimum 0.75 százalék, de szakértők a két-három századrésznyi felajánlást sem tartják elképzelhetetlennek. A megajánlott rész hatvan pontot ér a százas értékelési rendszerben, a maradék negyvenet a pályázó piaci (külföldi) tapasztalata, üzleti terve alapján osztják ki, és még az alapján, hogy milyen gyorsan vállalja az indulást és a meghatározott lefedettség elérését.E tekintetben az előírt minimum is gyors tempót követel a leendő nyertestől: a 900-1800-2100 csomag nyertesének három év alatt minimum harmincöt százalékos lakossági, míg a 450 esetében harminc százalékos területi lefedettséget kell elérnie. A mai számítások szerint az előbbi 120-150 millió eurós beruházást jelent, utóbbi pedig 70-80 millióba kerül majd.
2004-ben, amikor a jelenleg használt 3G frekvenciákat pályázat útján elvitték a mai szolgáltatók, már meghirdettek egy a mostanihoz hasonló csomagot, ám végül nem voltak elég komolyak az ajánlatok. Ma már tudható, hogy a Tele2 és az akkori HTCC pályázott, de egyik sem rakta le a kiírásban megkövetelt ötmilliárdos bankgaranciát. A nemzetközi trendek és a hazai helyzet alapján is kijelenthető, hogy a frekvenciák értéke azóta növekedett, most esély van arra, hogy eredményes lesz a tender. A viszonylag alacsony "belépési díj" az NHH szerint alkalmat ad arra, hogy új üzleti modellek jelenlenek meg a piacon, sőt arra is, hogy a megszerzett frekvenciákat a nyertes ne egyedül hasznosítsa, hanem esetleg egy - vele is versenybe szálló - virtuális mobilszolgáltatónak adjon terepet. (Az MVNO koncepció szerint a virtuális mobilszolgáltató nem üzemeltet saját hálózatot, hanem valakitől bérli azt.) A pályázaton nem indulhatnak a jelenlegi szolgáltatók és azokkal tulajdonosi érdekeltségben lévő cégek sem. Sőt, a kiírás szerint az sem lehetséges, hogy egy esetleges üzleti bukás esetén a használati jogokat, vagy a későbbi mobilcéget olyan vállalatnak adják el, amely az eredeti kiírásból ki volt zárva.
A kiírás azonban mindenképpen vitát kavar majd, hiszen a nyár elején, a hasznosításról rendezett közmeghallgatáson a piacon lévő szolgáltatók hangsúlyozták: a frekvenciákat sokkal jobban lehetne hasznosítani, ha azt közöttük osztanák ki, növelve ezzel a széles sávú internetes kapacitásaikat. Mint azt akkor Drozdy Győző, a Pannon vezérigazgató-helyettese mondta, örömmel látnak minden új versenyzőt a piacon, ha az azonos feltételek mentén nyer jogosultságot az indulásra. Noha a most kihirdetett frekvencia-pályázat árai jóval kisebbek, mint amennyiért a jelnlegi szolgáltatók lehetőséghez jutottak, azt is meg kell jegyezni, hogy az egykori Westel és a Pannon GSM szűz piacra lépett, míg a Vodafone 1999. decemberi indulásakor is alig volt magasabb az előfizetők száma kétmilliónál. Ma pedig 11,7 millió előfizetőt regisztrálnak a cégek. Igaz, Ludányi Edgár, a Nemzeti Hírközlési Hatóság közgazdasági főigazgató-helyettese még a nyári közmeghallgatáson hangsúlyozta: a családok 15-20 százalékában még egy mobil sincs.
