Korrekciók nélkül az ipari termelés 28,9 százalékkal esett a tavaly februári szinthez képest, az év első két hónapjában pedig 26,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Januárban az előző év azonos időszakához viszonyítva 22,9 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 21 százalékkal csökkent, az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított index 2,5 százalékos növekedést mutatott.

Tavaly februárban az ipari termelés 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a munkanaphatástól megtisztított index megegyezett a kiigazítatlan adattal. Az előző hónaphoz képest - szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva - a termelés 2,3 százalékkal emelkedett.

Piaci elemzők szerint a magyar export szempontjából fontos európai országok visszaesése is tükröződik a magyar ipari termelési adatban, az eurózóna adataival összevetve nem meglepő a 25,4 százalékos februári csökkenés.

Az ipari teljesítmény alakulása az első két hónapban szerintük beleillik az előrejelzésekbe, amelyek szerint éves szinten  az idén öt százalékos gazdasági visszaesésre lehet számítani. Egybe arra is felhívták a figyelmet, hogy a visszaesés mértéke az év második felében a bázishatás miatt mérséklődhet - a válság termeléscsökkentő hatása Magyarországon 2008-ban a negyedik negyedévben már egyértelműen mutatkozott.

Az előzetes adat rosszabb, mint az előrejelzések alapján készített konszenzus. Ez azt mutatja, hogy a januári viszonylag jó adat csupán átmeneti volt. Így most visszakerültünk arra a pályára, ami a decemberi adatok előre vetítettek - mondta a nol.hu-nak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. A januári vártnál jobb teljesítményben vélhetően az játszott komoly szerepet, hogy a gázkrízis miatt a hazai energiaszektor élénkebb termelésre volt állítva.

Török Bálint, a Buda-Cash elemzője azt hangsúlyozta, hogy a mostani az elmúlt három hónap legnagyobb csökkenése. Ez pedig már egyértelműen a recesszió jele. Decembert még lehetett a év végi leállásokkal magyarázni a januárt pedig a gázhiánnyal. Ez pedig még jóideig eltarthat. Az előző év első felének bázisa még kedvező képet mutatott. Az első csökkenés júniusban jött 2008-ban. Ezt figyelembe véve a visszaesés a második félévben mérséklődhet, mivel akkor már romlottak a bázisadatok.

Kondrát Zsolt hozzátette, nem látszik az, hogy az európai konjuktúra megmozdult, elindult volna. Bár van jónéhány olyan intézkedés - például roncsdíj - , amellyel próbálják felpörgetni az európai ipart, ám ezek csak egyszeri, átmeneti jellegű hatással járnak. Az intézkedés A roncsdíj nyomán alighanem döntő részben csak előrehozott vásárlásokról lehet beszélni, nem sok olyan vevő akadhat, aki nem akart vásárolni, s most a beígért kedvezmények díjak miatt mégis autókereskedésbe megy. Így pedig ezek a vásárlások később hiányoznak majd.

Kondrát Zsolt hangsúlyozta, hogy a februári adatok nyomán nem változtatnak a Magyarországra vonatkozó előrejelzésükön. E szerint az ipari termelés éves, átlagos visszaesése 18,8 százalék lesz, amelyhez egy 5,2 százalékos GDP visszaesés társul majd.

– Tagjaink hónapok óta folyamatosan jelzik, hogy nagy a baj. Az autóiparban becsléseink szerint 30-60, az ipari beszállítók körében 30-50, a turizmusban pedig 20-40 százalék a visszaesés. Megítélhetetlen, meddig fog tartani a zuhanás, annyi biztos, hogy nyár vége előtt semmilyen pozitív fejlemény nem várható – mondta lapunknak Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki szerint nagy hiba lenne túlzottan leépíteni a kapacitásokat, hiszen a most elhalasztott kereslet előbb utóbb megjelenik a piacon.

– Szárazon kell tartani a puskaport a jobb időkre. A krízist a túltermelés, a fogyasztás hitelekkel történő túlzott felpörgetése és a kialakult pénzügyi bizalomhiány okozta. Most el kell tűnnie a fölös gyártóegységeknek, de csak az ésszerű határokon belül – magyarázza.

A visszaesést egyelőre megállítani nem lehet, tompítani azonban igen. – Be kellene indítani a kicsi, belső motorokat. Érdemes lenne például fokozni a termelést a nagy élőmunka igényű ágazatokban, a szőlő-, gyümölcs-, vagy zöldség-előállításban s ezek feldolgozóiparaiban. Ez munkanélküliek tömegeit szívhatná fel, talaj- és éghajlati adottságaink pedig helyzeti előnyt biztosítanának a piacon. Lenne mit keresni az egészségturizmusban is: az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően megvan a szükséges infrastruktúra – szállodák, gyógyfürdők –, és szakemberből is találni eleget – teszi hozzá Parragh László.

Ehhez azonban – mint mondja – a Bajnai-csomagon felül, amely az ország fizetőképességének megőrzésére alkalmas ugyan, a gazdaság dinamizálására azonban nem, gyors adócsökkentésre és az uniós pénzek kiosztásának felgyorsítására lenne szükség. – Ha nem marad több pénz a cégeknél vagy a munkavállalóknál, nem lesz, ami generálja a megtakarítást, a beruházást vagy a fogyasztást.

A GDP-növekedés a rendszerváltás óta kétharmad részt az exportból, egyharmad arányban a belső fogyasztásból táplálkozik. Kiviteli piacaink megfagytak, a belső kereslet növekedése pedig leállt. Két éve az emberek a négy százalékos reálbér csökkenés mellett hitelekből még finanszírozták vásárlásaikat, eladósítva ezzel magukat, idén azonban már erre sem lehet számítani, így a fogyasztás visszaesése a reálbér csökkenésnél nagyobb mértékű lesz. Probléma az is, hogy az egyik lehetséges kitörési ponton, az EU-s források pályáztatása, odaítélése, átutalása terén rengeteg az anomália, és az országra nehezedő kamatteher, árfolyam is magasabb, mint azzal korábban bárki számolt – véli az MKIK elnöke.

Építőipar