Három százalék alatt az infláció
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint idén, az első három hónapban, átlagosan három százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Egy hónap alatt – 2009. februárhoz viszonyítva – az élelmiszerek árai 0,7 százalékkal emelkedtek. Mintegy 4,7 százalékkal növekedett az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs ára. Árcsökkenés volt be az étolaj, valamint a sajt és a sertéshús esetében. Az
idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal drágultak. A
legnagyobb mértékben, 2,4 százalékkal a ruházkodási cikkek árai emelkedtek, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. A szolgáltatások árai az átlaggal megegyező mértékben növekedtek. A háztartási energia árai nem változtak az előző hónaphoz viszonyítva. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan egy százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
Egy év alatt, 2008. márciushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,2 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 43 százalékkal drágult a sertészsiradék, 23,1 százalékkal a rizs, hántolmányok és 15 százalékkal a sertéshús. Árcsökkenés következett be a sajt - 10,8 százalékos - és a liszt - 5,8 százalékos - esetében. A háztartási energia átlagot meghaladó, 11,3 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára 27,5 százalékkal nőtt, míg az elektromos energiáé 2,8 százalékkal. A szolgáltatásoknál bekövetkezett három százalékos áremelkedésen belül a szemétszállítás 10,6, a vízdíj 8,4, a csatornadíj 8 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok ára 16 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, míg a ruházkodási cikkek esetében fél százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető.
Az EU 27 tagországában 2009. februárban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2008. februárban. A legkisebb áremelkedést, 0,1 százalékost Írországban és Portugáliában, a legnagyobbat, 9,4 százalékost Lettországban,és 8,5 százalékost Litvániában mérték.
Megfelel a várakozásoknak az infláció
Megfelel a piaci várakozásoknak a Központi Statisztikai Hivatal márciusi inflációs adata, így annak nem lesz számottevő piaci hatása, és a kamatvárakozásokon sem módosít - vélekedtek az MTI által megkérdezett elemzők. Az szakértők egyetértettek abban, hogy az év első felében az áremelkedési dinamika további enyhe mérséklődése várható, a második félévben azonban a bázishatás, valamint a most alakuló kormány által tervezett ÁFA- és jövedékiadó-emelés miatt növekedhet a drágulás üteme.
Trippon Mariann, a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. vezető elemzője szerint az egyes termékkörök közül egyedül a tartós fogyasztási cikkek februárhoz képest 1 százalékos, tavaly márciushoz képest 1,2 százalékos áresése okozott némi meglepetést, hiszen az előző két hónapban csekély ütemben bár, de még emelkedtek az árak. Az áresés egyik okaként kiemelte, hogy márciusra az új autók értékesítési árai jelentősen csökkentek."A márciusi adat után kimondhatjuk, hogy a szolgáltatásokat lassuló árdinamika jellemzi" - vélekedett az elemző. A januári 0,9, majd februári 0,6 százalékos havi drágulás után márciusban már csak 0,4 százalékkal emelkedtek az árak. Ez egyértelműen a recesszióról, a visszaeső keresletről tanúskodik - hangsúlyozta. Trippon Mariann elmondta: az év közepéig 1-2 tized százalékponttal még csökkenhet a drágulás üteme, a második félévben azonban a bázishatás és a tervezett adóemelések miatt már fokozódó dinamika várható. Összességében a tavalyi 6,1 százalék után 2009 egészére 3,5 százalék körüli inflációt várnak - mondta a CIB elemzője.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint a márciusi adat kicsit még jobb is a várakozásoknál. Érdekességet az jelent, hogy a gyenge forintárfolyam ellenére csökkenésbe fordult a tartós fogyasztási cikkek árindexe - vélekedett. Ennek okaként CIB-es kollégájához hasonlóan a csökkenő autóárakra hivatkozott. Barcza György szerint a tervezett ÁFA-emelés az infláció 2-2,5 százalékpontos emelkedését idézheti elő. Mindazonáltal az árszínvonal-emelkedés jelenleg nem tartozik a magyar gazdaság legégetőbb problémái közé, hiszen úgy tűnik, "a recesszió megoldja az inflációs problémát" - fogalmazott.
