A gazdasági minisztérium szóvivője egyidejűleg megerősítette, hogy a hivatalos határidő lejártáig három pályázó nyújtott be végleges tervezetet, mégpedig az osztrák-kanadai járműipari beszállító konszern - az orosz Sberbankkal és a GAZ autógyárral együttműködő Magna -, az amerikai Riplewood pénzügyi befektető belga leányvállalata - a belga RHJ International (RHJ) -, és pályázott a kínai BAIC autógyár is. Berlini értesülések szerint mind az anyavállalat, a General Motors, mind a német kormány megkezdte a beérkezett pályázatok értékelését, és a hét közepén egyeztet minderről.

A németországi Opel-alkalmazottak üzemi tanácsa kedden hangsúlyozta, hogy a tanács egyértelműen a Magnát részesítik előnyben. Klaus Franz egy interjúban azt állította, hogy értesüléseik szerint a Magna hajtaná végre a legtöbb technológiai beruházást, és orosz kapcsolatai miatt az osztrák-kanadai konszern járulhatna hozzá leginkább a márka "globalizálásához". Egyben megerősítette azt is: az alkalmazottak tartanak a General Motors-szal korábban együttműködő RHJ pénzügyi befektetőtől, vagyis attól, hogy a mostani amerikai anyavállalat az Opel jövőjének alakításában is szerepet kaphat.

Sajtóértesülések szerint a három ajánlat jelentősen különbözik az Opel átalakításának terveiben, a német államtól várt garanciavállalás nagyságában, illetve az európai és németországi leépítések méretében. A legnagyobb összegű állami garanciavállalásra, pontosan 4,5 milliárd euróra a Magna számít, ezzel szemben a három pályázó közül a legkisebb leépítést hajtaná végre Németországban. A legkisebb állami garanciavállalást a kínai BAIC kéri, miközben a legtöbb magántőkét fektetné be, 660 millió euró erejéig. Mindennek ellenére szakértők a kínai gyárat tartják legkevésbé esélyesnek.

Elsősorban a német állami garanciavállalás szükségessége a fő oka annak, hogy a General Motors az Opelt a német kormány, illetve a németországi üzemeket működtető tartományok beleegyezése nélkül nem értékesítheti. Az ügyletet megnehezítheti az ez előző napi sajtóinformáció, amely szerint a General Motors válsága miatt súlyos helyzetbe került németországi autógyár 2003 és 2007 között csaknem 2 milliárd eurós veszteséget halmozott fel. A Financial Times Deutschlnad szerint az Adam Opel GmbH az említett időszakban 1,861 milliárd eurós veszteséget írt le. A General Motors leányvállalata 2001-ben és 2002-ben volt nyereséges, de előzőleg, 1999-ben és 2000-ben is veszteségeket halmozott.

Állami garanciavállalást viszont az Európai Bizottság csak "egészséges vállalat" esetében engedélyez. Azaz a kormánynak bizonyítania kellene, hogy az Opel az elmúlt években "egészséges" volt, ám a friss adatok ennek ellentmondanak.