Idei mélypontjára csökkent szerdára a londoni piacon a magyar államadósság-törlesztés leállásának kockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása, jelezve a piac derűlátását az előző nap Budapesten kezdődött IMF/EU-egyeztetésekkel kapcsolatban.

A legnagyobb londoni CDS-piaci adatszolgáltató, a CMA kimutatása szerint a magyar szuverén devizakötvény-kötelezettségek törlesztésbiztosítási tranzakciói a szerdai londoni kereskedésben 479-480 bázispont környékén mozogtak.

A magyar CDS-tranzakciók az idén először május elején jártak 500 bázispont alatt; a mostani kereskedési hetet 505 bázisponton kezdték, az év első kereskedési hetében pedig még 750 bázispont feletti rekordokon jártak.

A CDS-tranzakciók árazása jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire a határidős törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak.
A CMA szerdai kimutatása szerint a magyar törlesztéskockázat e mérőszáma jelenleg számottevően jobb, mint több határ menti eurótagállamé.

A ház adatai szerint Olaszország ötéves államkötvényeinek CDS-középárfolyama a szerdai londoni kereskedésben 500 bázispont körül mozgott, Spanyolország CDS-kontraktusai 559, Portugália szuverén törlesztéskockázati tranzakciói 817-818 bázisponton jártak.

Közép-Európa egészének kockázati megítélése is immár jobb Nyugat-Európa átlagánál.

Londoni felzárkózó piaci elemzők mindazonáltal legújabb előrejelzéseikben sem jósolják az IMF/EU-egyezmény gyors elérését Magyarország esetében.

A City egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató csoportja, a Barclays elemzőstábja nemrégiben Magyarországon tett tájékozódó látogatást, és erről Londonban befektetők számára összeállított ismertetőjében közölte: a cég központi forgatókönyve az, hogy a megállapodás 2013 első negyedéve előtt nem valószínű.

A ház szerint az általa felvázolt menetrendet gyorsíthatja, ha romlanak a külső feltételek. Ez emeli a magyar befektetési eszközöket terhelő kockázati felárakat, gyengítve egyben a forintot.

A Barclays szerint ennél nagyobb késedelem is lehetséges, ha a globális kockázati kondíciók javulnak, és nem közelednek egymáshoz az álláspontok egyes "érzékeny" kérdésekben.

A cég stábja a látogatásról összeállított elemzésben hangsúlyozza, hogy az IMF/EU-küldöttség mostani látogatása tényfeltáró jellegű. A Barclays londoni elemzőinek várakozása szerint a programról szóló tárgyalások feltehetően a következő látogatás során, "valószínűleg szeptemberben" kezdődnek.

A ház londoni szakértői közölték: azok a nem kormányzati politikai és gazdasági elemzők, akikkel Budapesten találkoztak, szintén kételyeiknek adtak hangot az IMF/EU-egyezség gyors elérésével kapcsolatban.

Más nagy londoni házak ugyanakkor ennél derűlátóbb előrejelzéseket adtak; 2013-as megállapodási időpontra vonatkozó prognózisok eddig még nem születtek a City elemzői közösségében.

A JP Morgan bankcsoport londoni elemzőinek jelenleg érvényes prognózisa például az, hogy szeptemberre vagy októberre elérhető a megállapodás. A cég szakértői egy "szabvány-feltételrendszerű", 10-15 milliárd eurós készenléti csomagot valószínűsítenek.

A Handelsblatt című üzleti lap Az IMF-nek segítenie kell Magyarországon címmel közölte Stefan Menzel beszámolóját. A szerző kifejtette: az egyeztetés hónapokig tartó előkészítése során a kormány ugyan teljesítette a jegybanktörvény módosítására vonatkozó kívánságokat, de várhatóan "berzenkedik majd az IMF követelései ellen". Hozzátette: "máris terítékre kerültek újabb viták", hiszen Orbán elutasította az adórendszer módosítását, pedig az IMF bírálja az egykulcsos személyi jövedelemadót, és szintén vitatott "a pénzügyi tranzakciós adó". Ugyanakkor a kormány "minden politikai ellenállás dacára végül a pénzszűke miatt várhatóan enged" az IMF-nek – vélte a Handelsblatt tudósítója.

A The Wall Street Journal című amerikai lap a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti tárgyalásokról beszámolva azt írja, hogy mivel nincs piaci nyomás megállapodás elérésére, a magyar kormányt ez arra indíthatja, hogy elhúzza a tárgyalásokat. Elemzők egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy a kormány megegyezésre törekedne, inkább csak a befektetők jóindulatát keresi a tárgyalásokkal. A kormány kockázatos játékot játszik azzal, hogy a lehető legtovább akarja folytatni a tárgyalásokat, mert az euróövezeti válság elmélyülése vagy a világgazdaság lassulása kemény csapást jelenthet a törékeny és exportorientált magyar gazdaságra – írta az amerikai lap.

A magyar elemzőket is megszólaltató Napi Gazdaság a továbbiakban a lap ama véleményét is idézi, miszerint az Orbán-kabinet a játékelméletben "chicken game" néven ismert stratégiát követ, vagyis csak akkor rántja majd félre a kormányt, amikor már nem lesz más választása. Addig pedig a tárgyalások iránti nyitottságának hangoztatásával tartja fenn a befektetői bizalmat.

A kabinet célja Gimes Gergely, a Political Capital gazdaságpolitikai elemzője szerint is az időhúzás. A kormány vélhetően nem zárja ki teljesen a megegyezés lehetőségét, az azonban csak akkor jön össze, ha az a finanszírozás szempontjából valóban elkerülhetetlenné válik.

Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) igazgatója szerint éppúgy lehetséges a gyors megegyezés, mint a tárgyalássorozat elhúzódása. Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője szerint a gyors "békekötés" csak az egyik forgatókönyv: számolni kell az elhúzódó állóháborúval is.

Az elemzők szerint a kormány előtti egyik legkomolyabb kihívás, miként kommunikálja majd a választók felé az esetleges megegyezést.

Az MSZP szerint a kormány csak alibizik

Az MSZP szerint a kormány "alibizik" a hiteltárgyalásokon, és valójában nem akar megállapodást kötni a Nemzetközi Valutalappal (IMF) – mondta Kovács Tibor, az Országgyűlés gazdasági bizottságának szocialista alelnöke szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki politikus azt követelte a kormánytól, hogy mutassa be, milyen programmal, "ajánlattal" kezdte meg a hiteltárgyalásokat. Hozzátette: elfogadják, ha a kabinet nem akarja a nyilvánosság előtt "kiteregetni a lapjait", viszont azt kérik, hogy a kormány a gazdasági vagy a költségvetési bizottság zárt ülésén adjon tájékoztatást, vagy hívja össze a frakcióvezetőket ebben az ügyben.

Kovács Tibor ugyanakkor úgy vélte: "ez az egész alibizés", vagyis a kabinet nem akar megállapodást kötni, csak húzni az időt, "hátha majd magától megoldódik ez a helyzet".

Kérdésre válaszolva kijelentette: nyilvánvaló, hogy a kormány és a kormányfő politikai okokból, elsősorban a szélsőjobbról és a saját pártján belülről érkező jobboldali nyomás miatt eltökélte, hogy nem fog megállapodást kötni az IMF-fel, mert úgy gondolja, hogy emiatt szavazatokat veszthet.

Szerinte a kormány "alibizését" támasztja alá az is, hogy a gazdasági ügyekért felelős miniszter "egészen érthetetlen és megmagyarázhatatlan módon" pont most van szabadságon. Hozzátette: emellett az Országgyűlés is egy "alibiköltségvetést" fogadott el, amelyet minden meghatározó elemző szerint jelentősen módosítani kell majd.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank kalkulációi szerint az elmúlt háromnegyed évben 75-100 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek az, hogy még nincs IMF-megállapodás, amit ugyanakkor – ha a kormány komolyan gondolná – egy hónap alatt meg lehetett volna kötni.

A szocialista képviselő "veszélyes játéknak" tartotta a kormány magatartását, és úgy vélte: ha az üzleti körök átlátják a kabinet szándékait, akkor apró dolgokon múlhat az, hogy egyszer csak "lavinaszerűen megindul a pénzügyi világ, és beborul a magyar forint". Ilyen "apró dolognak" tartotta Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségével való keddi tárgyalásán elhangzott kijelentését, miszerint a kabinet új gazdasági modelljének része az a célkitűzés is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen.

Kovács Tibor az "alibi kategóriába" sorolta Orbán Viktor elmúlt két napban lefolytatott tárgyalásait a KDNP elnökével és az iparkamarával. Ez utóbbi elnökét, Parragh Lászlót a Fidesz "szekértolójának" nevezte.

A Jobbik is megszólalt a témában. Az ellenzéki párt szerint a Nemzetközi Valutaalap komoly árat kér majd Magyarországtól egy esetleges hitelkeretért cserébe, ami a gyakorlatban a megszorítások folytatódásában, vagyis új terhek, így például az ingatlanadó bevezetésében ölthet testet.

Volner János, a párt frakcióvezető-helyettese szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján beszélt erről, kiemelve: a Jobbik szomorúan vette tudomásul, hogy az Orbán-kormány is az IMF-fel tárgyal azt követően, hogy korábban még pont emiatt hibáztatták a szocialistákat. A Fidesz most eredményként próbálja feltüntetni azt, amit korábban hibaként rótt fel – fogalmazott.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: attól tartanak, az IMF csak a korábbiaknál nehezebb feltétellel ad majd hitelt az országnak, ami azt jelenti, a jelenleginél is több terhet vetnek majd ki a magyar emberekre és vállalkozásokra. Volner János ezzel összefüggésben a már létező adók emelését, illetve új adók, például az ingatlanadó bevezetését is elképzelhetőnek nevezte.

Mint mondta, a Jobbik azért nem tudja elfogadni az IMF beavatkozását, mert szerintük a nemzetközi szervezet csak az országok költségvetési bevételeinek növelésére koncentrál, a gazdasági növekedés beindításával azonban nem foglalkozik, azt az adott kormányok belátására bízza. Volner János szerint a Nemzetközi Valutaalap segítségül hívása az eddigi megszorító politika folytatását eredményezi majd, ami eddig is recesszióba sodorta az országot, a gazdasági visszaesés elmélyülése miatt pedig akár 3-4 évre is le lehet majd mondani a növekedésről. A Jobbik szerint ezért nem IMF-hitelre, hanem olyan kiszámítható gazdaság- és adópolitikára lenne szükség, amellyel Magyarország a piacokról tudná törleszteni adósságait – fűzte hozzá.

A jobbikos képviselő kérdésre válaszolva elmondta: jó esélyt látnak arra, hogy a kormány meg tud állapodni az IMF-fel, bár szerintük nem lesz gyors a tárgyalás. A Jobbik emellett abban is biztos, hogy a kabinet lehívja a rendelkezésre bocsátott hitelkeretet. Volner János szerint ez azonban csak a problémák elodázására lesz elegendő, hiszen ezt a pénzt a következő kormányzatnak vissza kell majd fizetnie.