Cséfalvay Zoltán szerint a jegybanktörvény-módosítás parlament elé terjesztésével megnyílt az út a formális IMF/EU-tárgyalások megkezdése előtt.

"Úgy gondolom, ezzel megnyílt az út a formális tárgyalások előtt, és mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a tárgyalásokat minél hamarabb meg is kezdjük az IMF-fel és az Európai Bizottsággal" – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a CNBC amerikai hírtelevízió Closing Bell című műsorának szerdán Londonban adott interjújában.

Cséfalvay Zoltán ismét kifejtette meggyőződését, miszerint haladás történt a Nemzetközi Valutaalappal és a bizottsággal a jegybanktörvény vitatott pontjairól folytatott egyeztetéseken.

Január óta, amikor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében kifogásokat emelt a jegybanktörvénnyel szemben, "igazán jó haladást értünk el" – idézi honlapján a hírcsatorna az államtitkárt, aki jelezte, hogy két vitatott pont kivételével a módosításokat a kormány benyújtotta a parlamentnek.

Cséfalvay Zoltán az interjúban elmondta, hogy Magyarország továbbra is nyitott a külföldi befektetések előtt. Az országba 2011-ben 1,2 milliárd dollár közvetlen külföldi befektetés érkezett. A kormány által főként a munkaerőpiacon végrehajtott átfogó reformok nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ország továbbra is kedvező befektetési lehetőségeket tudjon kínálni – mondta az államtitkár.

A magyar kormány két kérdésben, a jegybanki vezetők fizetése és az alaptörvényre teendő eskü kapcsán március végén elküldte érveit az Európai Bizottságnak, és jelenleg is várja a választ – közölte Giró-Szász András kormányszóvivő az m1 Ma reggel című műsorában csütörtökön.

A válaszból kiderül, hogy melyek a további elképzelhető lépések – jelentette ki a kormányszóvivő azzal kapcsolatban, hogy a kormány hajlandó-e engedni ezekben a kérdésekben.

Ő is emlékeztetett arra, hogy kedden a kormány beterjesztette a korábban elfogadott jegybanktörvényt érintő módosításokat az Országgyűlésnek. Ezek a törvénynek ama pontjait módosítanák, amelyeket az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárásban kért Magyarországtól – tette hozzá.

A módosítások öt kérdést érintenek, a jegybanki vezetők fizetését és az alaptörvényre leteendő esküt nem – közölte a kormányszóvivő. Jelezte, ezekről a kérdésekről a bizottság kiegészítő információkat kért a magyar kormánytól.

A módosító indítványokat a kormány már március közepén elkészítette, de azért csak most kerültek a parlament elé, mert előtte elküldték az Európai Központi Banknak (EKB) véleményezésre. Az EKB a múlt héten tette közzé, hogy elfogadja a magyar kormány módosító javaslatait – mondta Giró-Szász András.

Az EKB múlt csütörtökön közzétett jogi szakvéleményében nyugtázta, hogy a magyar hatóságok egyes kérdésekben – például az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásának lehetőségével kapcsolatban – az EKB korábbi észrevételei alapján jártak el.

Ugyanakkor az MNB döntéshozó testületei tagjainak fizetésére vonatkozó jogszabályok kapcsán kifogásolta, hogy nem vették figyelembe az EKB korábbi szakvéleményeiben az MNB pénzügyi függetlenségére vonatkozó megállapításokat.