Nem szennyezi a környezetet és nem terheli a pénztárcát – ezek a legfontosabb elméleti érvek, amelyek a megújuló energiaforrások otthoni alkalmazása mellett szólnak. A gyakorlatban, egy energiahatékonysági beruházásra készülődve persze gyorsan kiderül, hogy a probléma ennél összetettebb: igazán jó üzletet a komplex energetikai korszerűsítésekkel lehet csinálni, amelyek – szükség esetén – sokszor a falak hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét vagy felújítását, a fűtés (illetve olykor a hűtés) modernizálását, és persze a megújulós alkalmazások beépítését is magukban foglalják. A megoldás a helyzet felmérésével, egy energetikai audit elkészítésével kezdődik – amelyből kiderül, hogy az adott ingatlannak pontosan milyen beavatkozásra van szüksége az optimális fenntarthatósági szint eléréséhez –, és a tervezéssel, a finanszírozási háttér megteremtésével, az aktuális pályázati lehetőségek megkeresésével és kiaknázásával, a beszerzéssel, a kivitelezéssel, az engedélyezéssel folytatódik. Mindez bonyolultnak tűnik, de akár egy csomagban, egyetlen szolgáltatótól is megkapható, 15-60 napos határidőn belül.

Felmérések szerint a magyar otthonoknak legfeljebb a 15-20 százaléka tekinthető energetikailag (relatíve) korszerűnek, vagyis a legtöbb lakóegység hőszigetelésre, nyílászárócserére, fűtés-korszerűsítésre szorulna, illetve megújuló erőforrásokon alapuló energiaellátó rendszerek alkalmazásával válhatna fenntarthatóbban és olcsóbban üzemelhetővé. Ugyanakkor a hazai háztartások európai összehasonlításban kifejezetten sok energiát fogyasztanak. Ehhez lényegesen hozzájárul, hogy a legtöbb családban nem állnak rendelkezésre azok a források, amelyek egy nagyobb léptékű, de tízéves távlatban megtérülő korszerűsítést lehetővé tennének.

Első pillantásra logikátlannak tűnik, hogy egy áramszolgáltató vágjon bele a lakossági napelemprogram végrehajtásába és finanszírozásába, azaz olyan komplex energetikai korszerűsítési projektet indítson (méghozzá nemcsak a saját szolgáltatási területén, hanem országosan), amelynek éppen az a fő célja, hogy a lakóépületek kevesebb vezetékes energiát használjanak. Hogy miért éri ez meg a szolgáltatónak – hiszen elvileg a saját áramszolgáltatói piacát szűkíti vele – az kézenfekvő kérdés, de (nyugat-európai példák alapján is) van rá reális magyarázat. A megújulók mindenképpen egy nagy szeletet hasítanak ki a hagyományos energiaszolgáltatók bevételeit jelképező tortából, hiszen akinek a háztetején a Nap termeli az áramot és egy napkollektor vagy egy hőszivattyús rendszer állítja elő a meleg vizet, az nyilvánvalóan kevesebb vezetékes energiát fog fogyasztani. A megújulók háztartási használata – részben a szabályozási kényszerek, részben a támogatások és a megtakarítási lehetőségek miatt – megállíthatatlanul terjed, vagyis az energiaszolgáltatók csak abból választhatnak, hogy tétlenül nézik ezt a tendenciát, vagy pedig piaci lehetőséget látnak benne, és kiveszik a részüket belőle.

Érdemes-e belevágni egy (mondjuk) napelemes beruházásba, elbírja-e a tető a napelemet, mennyire kell szétverni az új rendszerek beépítéséhez a lakást – többek között ezek a dilemmák foglalkoztatják a potenciális ügyfeleket. A szakemberrel folytatott első találkozásnál sokszor az is kiderül, hogy az adott ingatlan számára nem az az optimális energetikai korszerűsítési megoldás, amit a tulajdonos szeretne – vagy másképp fogalmazva: ugyanakkora ráfordítással sokkal nagyobb energia- és pénzmegtakarítás is elérhető.

Minden egy audittal kezdődik: az online kérdőívet mi magunk is kitölthetjük az enHome honlapján történő regisztráció után, vagy a személyes audit megrendelésével szakértőre bízhatjuk annak elvégzését. Alapos felmérésre számíthatunk, ami az épület műszaki tulajdonságaira, a falszerkezetre, a nyílászárók minőségére, a gépészetre és az energiafelhasználási szokásokra is kiterjed.

A kizárólag napelem iránt érdeklődők számára lehetőség van a honlapon egy egyszerűsített, jóval rövidebb kérdőív kitöltésére is. Személyes audit esetén egy szakértőkből álló csapat keresi fel a majdani beruházás helyszínét, és átnézik annak teljes energetikai állapotát. Ebben az esetben a felméréshez energiatanúsítvány is jár (ez az a dokumentum, amely nélkül ma már hivatalosan eladni és kiadni sem lehet egy lakóingatlant, és amelyre a kormány által most meghirdetett energia-korszerűsítési pályázatok beadásánál is szükség van).

Amikor a szolgáltató reális képpel rendelkezik az ingatlanról, akkor készül egy auditjelentés és egy mindenre kiterjedő javaslatcsomag, amely tartalmazza, hogy milyen beavatkozásokat lenne érdemes végrehajtani. Emellett egy fogyasztási (energiafelhasználási) értéket is kapunk, amit ki lehetne szolgálni decentralizált energiarendszerekkel, például napelemmel, illetve hőszivattyúval.

A végeredmény egy olyan optimalizált (akár zéró energiaköltségű) rendszer lesz, amely a fűtést, a háztartási melegvíz-ellátást, a világítást és a háztartási gépek energiaellátását is új alapokra helyezi majd.

Az ingatlanpiaci tapasztalatok bizonyítják, hogy az alacsony fogyasztású, kis energiaigényű, energetikai szempontból kényelmesen használható és kellemes komfortú lakások piaci értéke, eladhatósága kimutathatóan megnő, ezért is érdemes racionalizálási lehetőségeken gondolkozni. A hosszú távon jövedelmező energetikai korszerűsítési munkálatok a rendszerek árának folyamatos csökkenése mellett is még jelentős kezdeti beruházásokkal járnak. Sokaknak ennek finanszírozásához valamilyen külső, banki segítségre van szükségük. A szolgáltató ugyanakkor nemcsak banki finanszírozáshoz nyújt segítséget, hanem pályázati támogatást is biztosít ügyfelei számára. Az enHome nevű szolgáltatáscsomag ezt is teljes körűen intézi, tehát jelzi, hogy mikor nyílik meg egy-egy elérhető „pályázati ablak", és szükség esetén a beadandó pályázat megírását is vállalja – akár a most meghirdetett állami energiahatékonysági pályázatok esetében is.

Részletek a mai Népszabadságban.