Nagyot vágott a jegybank: 8,5 százalék az alapkamat
A monetáris tanács szoros szavazással döntött a 100 bázispontos kamatcsökkentés mellett - mondta a tájékoztatón Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A testület előtt három javaslat volt: 100 bázispontos, 75 bázispontos és 50 bázispontos csökkentés - tette hozzá.
Simor kifejtette: a vártnál nagyobb kamatcsökkentés mellett szólt a magyar gazdaság kockázati megítélésének javulása, az állampapír-kibocsátások sikere, az egymilliárd euró összegű devizakötvény-kibocsátás, valamint a forint árfolyamának erősödése is.
További kamatcsökkentésre nem kötelezte el magát a tanács. - Arra akkor kerülhet sor, ha az adóemelések ellenére az inflációs folyamatok nem veszélyeztetik az árstabilitást és a kamatcsökkentést, és azt a kockázati megítélés is lehetővé teszi - hangsúlyozta a jegybank elnöke.
A monetáris tanács a korábbi hónapok helyzetértékelésével összhangban továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaság az idén jelentős visszaeséssel szembesül, és az elkövetkező időszakban sem lehet számítani a gazdaság gyors élénkülésére. Az infláció a második negyedévben több tényező együttes hatásának tulajdoníthatóan emelkedett. Egyrészt az elmúlt évek átlagánál gyengébb árfolyam fokozatosan jelenik meg a hazai árakban, másrészt egyedi, változékony árú tételekhez köthető hatások is növelték az árindexet. Ezzel ellentétben a huzamosabb ideig visszafogott belföldi kereslet fékezi az árnövekedést, ami leginkább a piaci szolgáltatások korábbi évek átlagánál kisebb inflációjában érhető tetten - áll a tanács indoklásában.
Az I. negyedéves fizetésimérleg-adatok szerint a kedvezőtlen gazdasági környezet, a növekedési kilátások romlása, valamint a finanszírozási lehetőségek korábbi elapadása a gazdasági szereplőket kiadásaik erőteljes visszafogására ösztönözte. Mindez az egyensúlyi folyamatok szempontjából egyértelműen kedvező, mindazonáltal annak a lehetőségét is felveti, hogy a hazai kereslet csökkenése a prognosztizáltnál gyorsabb lesz. A nettó export az import korábban vártnál nagyobb mértékű visszaesése miatt a prognózisnál kedvezőbben alakulhat.
A globális kockázatvállalási hajlandóság és a közép-kelet-európai régió kockázati megítélése az utóbbi hónapokban tovább erősödött. Ezzel összhangban Magyarország kockázati megítélése is javult. Ennek köszönhetően a Magyarország számára meghatározó pénz- és tőkepiacokon is kedvező folyamatok bontakoztak ki. A válság kitörése óta történt első deviza államkötvény kibocsátása sikeres volt, a külföldi befektetők pedig hosszú idő után először vásároltak jelentősebb mennyiségű forintkötvényt. Az árfolyam a korábbiakhoz képest erősebb szinten, kevésbé ingadozott.
Simor András elmondta: látszik, hogy a lakosság alkalmazkodik az új helyzethez, ugyanis nőttek a megtakarítások, és javult a folyó fizetési mérleg helyzete, ami csökkenti Magyarország sebezhetőségét. Az inflációt is kettős hatás éri: egyrészt befolyásolja a belföldi kereslet csökkenése, valamint a forint árfolyamának gyengülése. Hozzátette: árgus szemekkel figyelik, hogyan hatnak majd az inflációs várakozásokra a tervezett adóemelések.
A nemzeti banknak megint sikerült meglepnie a piacot, az elemzők és a kereskedők fél százalékpontos kamatvágásra számítottak, amelyet a piac már be is árazott - mondta a Népszabadságnak Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője. Bár a forint árfolyama sokat erősödött az utóbbi időben és néhány sikeres belföldi és külföldi állampapír kibácsátáson is túl vagyunk, az egy százalékpontos csökkentés váratlan húzás volt a monetáris tanács részéről - tette hozzá. A szakember szerint a csökkentés indokolt volt, de az egyáltalán nem jó, ha a nemzeti bank ilyen váratlan döntéseket hoz, ez ugyanis kiszámíthatatlanná teszi a monetáris politikát.
Neil Shearing, a Capital Economics nevű vezető londoni gazdaságelemző csoport feltörekvő piaci közgazdásza az MTI-nek a kamatdöntés után azt mondta: a mostani enyhítési ciklusban nem számít újabb 1,00 százalékpontos, egy menetben végrehajtott kamatcsökkentésre. Hozzátette: a globális kockázatvállalási készség a jelenlegi "kiemelten erőteljes" szintről később valamelyest lanyhulni fog, ami valószínűleg a forintárfolyamra is hatni fog, és ez a hétfőn végrehajtottnál jóval fokozatosabb későbbi kamatcsökkentéseket tesz csak lehetővé.
Szintén fokozatos további magyarországi kamatcsökkentéseket jósolt a hétfői döntés után a MoodyÍs Investors Service nemzetközi hitelminősítő londoni gazdaságelemző szolgálatának - MoodyÍs Economy.com - felzárkózó piacokért felelős közgazdásza.
Christine Li kiemelte: a kamatcsökkentés jó hír a mély recesszióban lévő gazdaságnak, azonban az inflációs nyomás erősödőben van, és a júliusi áfaemelés további felhajtóerőt ad a fogyasztói áraknak a következő hónapokban.
A Barclays Capital londoni befektetési csoport feltörekvő piaci elemzői, akik - az általános citybeli konszenzussal összhangban - fél százalékpontos MNB-kamatcsökkentést valószínűsítettek hétfőre, kiemelték, hogy a piacon tizenkét havi távlatra 2,25-2,50 százalékpontos magyar jegybanki kamatcsökkentés van beárazva.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői már a hétfői kamatdöntés előtt megemelték az idei évre adott magyarországi kamatcsökkentési előrejelzésüket, 1,00 százalékpontról 1,50 százalékpontra. A ház 2010 első félévére további 1,00 százalékpontos mérséklést vár, vagyis a jövő év közepére szintén 7,00 százalékos MNB-alapkamatot valószínűsít.
A JP Morgan szakértői megjegyezték ugyanakkor: ennek a prognózisnak is az a várakozás az alapja, hogy a kockázatvállalási készség továbbra is erősödik, folytatódik a magyar külső deficit gyors csökkenése, és a következő negyedévekben is 270 forint alatt lesz az euróárfolyam.
