Nagyon turbulens időszakon vagyunk túl – eképpen jellemezte az elmúlt három hónapot a jelentés bemutatóján Virág Barnabás, a jegybank vezető elemzője. Az országkockázati felár (CDS) 520-640 bázispontos sávban ingadozott, az euróárfolyam a 285-310 forintos sávban cikázott. Két jelentős erősödést figyelhettünk meg, egyik oka az Orbán–Barroso-megállapodás, a másiké pedig a Simor–Varga-levél volt, amelyekkel megnyílt a lehetőség az IMF/EU-hiteltárgyalások előtt.

A hazai gazdaság meglepően gyengén muzsikált az első negyedévben, az éves összevetésben 1,5 százalékos visszaesésben már jelentős szerepet játszottak a külső tényezők, a fő exportpiacainkon mutatkozó lassulás a magyar kivitelben is éreztette hatását. A konjunktúramutatók romlása, a megrendelések alakulása a folyamat folytatódását vetíti előre. A GDP összetevői sem jól alakulnak, Virág Barnabás első helyen a beruházások visszaesését említette.

Itt nagy javulás az autóipari kapacitások megjelenésével sem várható, ezt támasztja alá az is, hogy 2013 végéig a hiteltartozások törlesztése marad a jellemző, ennek összértéke végig meghaladja az újonnan folyósított hitelek összegét. Az is ront a helyzeten, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0-ban forintosított intézkedések csaknem kétharmada a termelő szférát, a vállalati szektort érinti. Virág Barnabás szerint ez a költségnövekedés csak lassan, lépcsőzetesen épül be a fogyasztói árakba. A tranzakciós illetéknél a költségek egyharmadát tartják átháríthatónak, ez terheli majd az inflációt, de csak igen lassan, két év alatt történik meg a kiadások továbbhárítása.

A kilátások tehát nem rózsásak, s ez meg is látszik a jegybank prognózisán: az elemzői csapat 0,8 százalékos GDP-változást jelez előre az idén és jövőre is. Csak az előjel változik, azaz idén ekkora recesszió, jövőre ugyanekkora növekedés lehet. A kormány a jövő évi költségvetés tervezésekor 1,6 százalékos GDP-bővülésre alapozott.

Az infláció esetében a márciusban tett, 2012-re szóló 5,6 százalékos becslésről 5,3 százalékosra módosított a jegybank. A reálgazdaság oldaláról nincs érzékelhető inflációs nyomás, és ilyenre a következő időszakban sem számítanak. Az év eleji adóemelések és az ezzel járó költségnövekménynek az árakba történt beépítése 6 százalék közelébe lökte az inflációt az év első hónapjaiban, de azóta számottevően javult a helyzet.

Az újabb, évközi és 2013 januárjától élő adók inflációnövelő hatása miatt a 3 százalékban meghatározott inflációs cél elérése tovább csúszik, 2013 második félévében csökkenhet csak a havi adat a megkívánt szint alá. 2013 átlagában 3,5 százalékos árindexet valószínűsítenek. Ami jó hír, a volatilisan változó élelmiszer- és energiaárak kiszűrésével számolt maginfláció jövőre már 3 százalékon stabilizálódhat. Az inflációs cél a legjobb esetben 2013 végén, rosszabb esetben 2014 elején teljesülhet.

A költségvetés helyzete folyamatosan javul, 2013 lehet a harmadik egymást követő év, amelyben a hiány az uniós által elvárt 3 százalékos szint alatt marad. Az idén 2,7, jövőre 2,4 százalékos hiányt számított a jegybank a rendelkezésére álló adatokból, szemben a kormány 2,5, és 2,2 százalékos deficitcéljával. A jegybank a tartalékok teljes összegének törlésével tartja csak elérhetőnek a hiánycélt, az általa megadott adatok ezt már tényként kezelik.