A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal csütörtöki közleménye szerint a gazdasági recesszió hatására a nyilvántartott álláskeresők száma 2009 márciusának végére elérte az 563,9 ezer főt. Ez az előző hónaphoz képest 3,8 százalékos, 20,8 ezer fős, míg az előző év azonos időszakához képest 22 százalékos, 101,5 ezer fős növekedés.

Noha az álláskeresők számának emelkedése ebben a hónapban már kisebb volt, mint a korábbi három hónapban, azonban az egy év alatti növekedés jelentősen gyorsult. Ennek oka, hogy a munkaerőpiacot jellemző szezonális hatások miatt a korábbi években márciusban már csökkent az álláskeresők száma. Ez a csökkenés azonban az idén márciusban nem következett be, mert a válság által gerjesztett gazdasági-pénzügyi bizonytalanságok miatt a szezonális munkaerőpiac még kevéssé kezdte el felszívni az álláskeresőket.

Az elbocsátások, különösen a csoportos létszámleépítések továbbra is az ország kedvezőbb munkaerőpiaci helyzetű, magasabb gazdasági aktivitással jellemezhető területeit érintik leginkább, ahol a legtöbb multinacionális vállalat tevékenykedik. Így elsősorban a nyugat-dunántúli, a közép-dunántúli és a közép-magyarországi régiót. "Ugyanakkor a legtöbb új, nem támogatott állást márciusban ugyanitt, Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon kínálták a munkáltatók" - idézik a közleményben Pirisi Károlyt, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat főigazgatóját.

A létszámleépítések az ágazatok közül leginkább a feldolgozóipart érintik. Míg 2008 utolsó negyedévében a megszüntetni tervezett munkahelyek 67 százalékát a feldolgozóipari cégek jelentették be, addig 2009 első két hónapjában 77 százalékot tett ki ez az arány. Az idén az első két hónapban a második legérintettebb ágazati főcsoport a szállítás, raktározás, posta és távközlés, de részesedése mindössze 7 százalékot tesz ki.

A hivatal adatai szerint márciusban 37 ezerre nőtt a bejelentett új álláshelyek száma, ez februárhoz képest 84,8 százalékos emelkedés. A nagymértékű növekedés ellenére az előző év azonos időszakához képest idén márciusban 8,9 százalékkal kevesebb állást jelentettek be a munkáltatók. A gazdasági recesszió következtében keletkezett átmeneti foglalkoztatási feszültségek kezelése érdekében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium központi "A munkahelyek megőrzéséért" elnevezésű munkaerőpiaci programot indított február végétől. A program célja különböző támogatási formákkal a foglalkoztatási szint megtartása.

A közlemény szerint e programnak is köszönhető, hogy februárhoz képest több mint háromszoros növekedést regisztráltak a támogatott munkaerőigények számában. Legnagyobb részük 82 százalékuk közcélú munka volt. Összesen 17 ezer közcélú munkavégzés keretében betölthető állás érkezett a munkaügyi központokhoz a hónap folyamán. Míg tavaly márciusban a bejelentett állások 63 százaléka nem támogatott munkaerő-igény volt, idén márciusban ezek aránya csak 44 százalékot tett ki.

Az új, nem támogatott állások legnagyobb részét a feldolgozóiparban és az építőiparban kínálták a munkáltatók. Februárhoz képest a szezonális ágazatokban nőtt jelentősebben a bejelentett nem támogatott állások száma (mezőgazdaság, építőipar), de a feldolgozóiparban és a fegyveres erőknél is átlag felett emelkedett a munkaerőigények száma.
A pályakezdőket, tartósan álláskeresőket, a halmozottan hátrányos helyzetben lévők munkaerő-piaci elhelyezkedését, továbbá az 50 éven felüliek és életkorra tekintet nélkül az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők foglalkoztatását továbbra is a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyák kiváltásával ösztönözik. A kártyával rendelkező álláskeresők foglalkoztatásával jelentős költséget takaríthat meg a munkáltató. Ebben az évben már több mint ötezren helyezkedtek el a kártya igénybevételével - olvasható a közleményben.

"A munkaerőpiaci szolgáltatások mellett folyamatos párbeszédet és együttgondolkodást sürgetünk, hiszen a recesszió okozta foglalkoztatási nehézségek nem oldhatók meg csak központi irányítással, ahhoz a munkaadók, a munkavállalók, a szociális partnerek és szakemberek hatékony részvételére, hozzájárulására is szükség van" - idézik a közleményben Kordás Lászlót, a Társadalmi Párbeszéd Központ vezetőjét.