Megbecsüli a minőségi munkát és a felújítást a Magyar Nemzeti Bank Földi Imre

Felesleges útja csak Róna Péternek volt, egyedül ő ment el ugyanis a meghívottak közül az ülésre, amelyen végül nem vették napirendre a kérdést. Róna azonban, ha már ott volt, rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta: a jegybank mintegy 340 milliárd forint költekezésre szánta el magát, amit a saját eredményéből finanszíroz.

Szerinte ezzel az a gond, hogy erre a pufferre szükség lenne akkor, ha a forint felértékelődne – pontosabban megerősödne –, hiszen akkor a jegybank eredménye negatívba fordul. A mínuszt vagy maga fizeti az eredménytartalékból, vagy a költségvetés állja a hiány terhére.

Egyébként arra nincs szabály, hogy el lehet-e költeni az eredménytartalékot vagy sem, illetve ha igen, akkor mire. Vagyis elvileg teljesen szabályos lenne az is, ha gyöngytyúkokat vásárolna a jegybank, hogy legyen, ami kapirgáljon az udvaron.

Burány Sándor, a bizottság elnöke leegyszerűsítve a kérdést, azt mondta, a jegybank az adófizetők pénzét költi – ami így persze nem pontos, bár ha a jegybank veszteséges lesz, akkor a veszteséget már valóban az adófizetők finanszírozzák. Lett volna tehát érdekes téma bőven az ülésen.

Az Atlatszo.hu ráadásul előállt egy olyan adásvételi szerződéssel, amely szerint az Eiffel Palace irodaházat úgy vette meg a jegybank, hogy az ügyleten az eladó cég különösen szép hozamot ért el. Egész pontosan 15 millió euró – 4,7 milliárd forint – nyeresége keletkezett, amikor a 31 millió eurós költséggel megvásárolt és újjáépített palotát 46 millió euróért adta tovább az MNB-nek. Ez tekintélyes, 48 százalékos felárat jelent. Az offshore-hátterű ingatlan adásvételi szerződését – a tulajdonosi szálak egy, a Seychelle-szigeteken bejegyzett céghez vezetnek –a jelenlegi igazságügyi miniszter, Trócsányi László egykori ügyvédi irodája készítette.

A jegybank igyekezett eloszlatni a gyanút, hogy komoly visszaélések voltak. Közleményben magyarázta, hogy az ingatlanvásárlás előkészítése és lebonyolítása során nagy körültekintéssel és a jogszabályok betartásával járt el, tanácsadót is igénybe vett. A KPMG számítása alapján a vételárba belekalkulálta a palota bérlői által fizetett díj generálta hozamot is. A befektetés emellett hosszú távon elősegíti az MNB eredményes gazdálkodását, hozzájárul tehát ahhoz, hogy az MNB a következő években se terhelje veszteségmegtérítési kötelezettséggel a költségvetést – írták.

Áttekintve a jegybanktörvényt, nem találtuk nyomát a jegybank feladatai között a költségvetési terhek csökkentésének, csak a monetáris politika megvalósítását, a bankjegy- és érmekibocsátást, a deviza- és aranytartalék-képzést, a devizaműveletek végzését és még néhány, a pénzügyi stabilitást biztosító teendőt.

Az MNB szerint mindenesetre a szerződés rendben volt, az eladó magyarországi társaság – amit nem is tagadott senki, csak a cég háttere homályos. A közlemény kiemelte: az egyedi védettségű épület, több külföldi befektető komoly érdeklődése ellenére továbbra is magyar tulajdonban maradt. Ami teljesen mindegy, mert az épület egyedi védettségű (tehát nem lehet csak úgy átalakítani), és az ingatlant, jellegéből adódóan, elég nehéz külföldre vinni.