A LeitnerLeitner adótanácsadó vállalat, illetve a magyarországi Osztrák Nagykövetség Kereskedelmi Osztálya által Budapesten szervezett, „A válság kihívásai – megszorítás vs. gazdaságélénkítés” című konferencián kifejtette: a kilencvenes évektől kezdődő osztrák gazdasági sikertörténet egyik kulcsa az volt, hogy ésszerű, stratégiai szempontok mentén vezérelt részleges privatizációt hajtottak végre, így tudták behozni a nemzetközi vállalatokat az országba.

Schaller elmondta: a kisebb piacok, így a térségi tőzsdék ilyen időkben mindig problémákkal küzdenek. A nemzetközi szereplők hamarabb szállnak ki ugyanis a kisebb, kevésbé likvid piacokról. A vállalatok ugyanakkor sokkal jobb helyzetben vannak, mint 3 évvel ezelőtt, a válság kirobbanásakor – mondta a közgazdász, aki kiemelte, hogy a vállalati szféra növelte hatékonyságát, és kellően biztonságos likviditási pozícióval rendelkezik.

Az osztrák tőzsdeelnök az eseményen elmondta: nem teljesen érthető a Standard & Poor’s hétfő esti lépése, amellyel negatív felülvizsgálati besorolás alá vette 15 euróövezeti állam adóskockázati besorolását. Kijelentette ugyanakkor, hogy ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a politikai döntéshozók ráébredjenek: intenzívebb gazdaságpolitikát kell folytatniuk, végre megoldást kell találniuk az euróövezeti adósságválságra.

A szakember a konferencián elmondta: miközben az euróövezeti adósságválság kirobbanása óta 1-2 év már eltelt, még mindig nem született átfogó megoldás. Kifejtette: azon túl, hogy egyre nagyobb mentőernyőn dolgoznak az európai állam- és kormányfők, a tagállamok költségvetéseinek szintjén még nem látszik előrelépés. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy hamarosan eljutunk oda, hogy szigorú és pontos előirányzatok legyenek, amelyek mentén az államok kötelesek lépni, illetve, hogy az európai oldalon ésszerű szankciókat alkalmazzanak.

A pénzpiaci szabályozással kapcsolatosan kritikával illette a Basel III szabályozást, amely szerinte éppen azt a területét szabályozza a bankrendszernek, amelyhez értenek a bankok. Mindeközben egyes amerikai bankok most is úgy dolgoznak, mint a válság előtt, hasonló termékeket hoznak létre, mint korábban. Úgy fogalmazott: sokkal inkább ezekkel az eszközökkel kellene foglalkozni, kevésbé a hitel-odaítélést szabályozni.

A pénzügyi tranzakciókra kivetendő adónemre vonatkozó brüsszeli javaslatról elmondta: a döntéshozók elmennek a realitások mellett, mivel a piaci tranzakciók legnagyobb része éppen olyan formákban történik, amelyre nem terjedne ki az új adófajta. Hangsúlyozta: éppen ezeket a származtatott termékeket vagy devizapiaci termékeket kellene visszavezetni a szabályozott piacokra.

Figyelmeztetett: a nagy nemzetközi bankok az adó bevezetését követően néhány napon belül reagálhatnak. Rövid idő alatt áthelyezethetik pénzügyi központjaikat más térségekbe, elsősorban Ázsiába, így az adóból semmi hasznunk nem lesz – tette hozzá.