A cég szerdai közleményéből kiderül, hogy újabb csúcsot döntött a globális szakemberhiány. Világszerte - megegyezően a magyar átlaggal - a munkaadók 35 százalékának okoz nehézséget, hogy megfelelő munkaerőt találjon. Ez az arány a magyarországi felmérések történetében is rekordnak számít, és csakúgy, mint a globális átlag, egy százalékpontos növekedést mutat a tavaly mért adathoz képest.

A szakmunkások, a mérnökök és az értékesítők mellett Magyarországon a tíz legnehezebben betölthető munkakör között van az adminisztratív, irodai asszisztensi, a könyvelői, a műszerészi, a vendéglátó-ipari, az orvosi és a gépkezelői pozíció, de sofőröket is nehéz találni. Magyarországon tavaly a cégek 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiány egyáltalán nem, vagy csak kismértékben okoz gondokat a társaság működésében, az idén már csupán 38 százalékuk állította ezt.

Világszerte a munkaadók 36 százaléka azt tartja legnagyobb problémának, hogy az álláskeresőknek szakmai, technikai képességei hiányoznak, míg második helyen 33 százalékkal az áll, hogy egyáltalán nincsenek jelentkezők. A szakmai tapasztalat hiánya, ami két éve még "aranyérmes" volt, az idén a dobogó harmadik fokára szorult. A problémák rangsorát Magyarországon viszont éppen ez, a tapasztalat hiánya vezeti, 40 százalékkal, míg 34 százalékkal a második a szakmai/technikai képességek hiánya, a harmadik 28 százalékkal pedig az, hogy a jelentkezők magasabb fizetést szeretnének, mint amennyit a munkaadó ajánlani tud.

A felmérésből kiderül, hogy a magyar cégek működésében a globális átlaghoz képest nagyobb gondot okoz a szakemberhiány. A magyar munkaadók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a megfelelő munkaerő hiánya nagy vagy közepes hatással van a cég működésére. Ezen belül 33 százalék válaszolta azt, hogy kifejezetten nagy hatással van a szakemberhiány a társaság működésére. Ugyanakkor Magyarországon többen vannak azok is, akik a szakemberhiányt nem érzékelik: a cégek egynegyede úgy véli, a megfelelő munkaerő hiánya nem okoz problémát a mindennapi működésben.

Arra a kérdésre, hogy milyen stratégiát dolgoztak ki, hogy megoldják a nehézségeket, amelyeket a munkaerő-felvétel okoz, a legtöbben - 45 százalékban - azt válaszolták, hogy a meglévő munkaerővel kapcsolatos gyakorlaton (képzési, fejlesztési programok, juttatások átalakítása, kezdő bérek emelése) változtatnak. 27 százalék a munkaszervezést igyekszik átalakítani, 24 százalék pedig új munkaerőforrások után kutat. Globálisan mindössze a megkérdezettek 22 százaléka nem rendelkezik semmiféle stratégiával.

Magyarországon ezzel szemben kiugróan magas, 38 százalék azoknak a cégeknek az aránya, amelyek nem dolgoztak ki semmiféle stratégiát a szakemberhiány kezelésére. 46 százalék a munkaerővel kapcsolatos gyakorlaton változtatna, 26 százalék válaszolta, hogy a munkaszervezés gyakorlatán változtat, és 18 százalék keres új forrásokat.