Összesen mintegy 281 millió hektoliter bort állítottak elő a világ bortermelői 2013-ban. Ezzel a nemzetközi bortermelés volumene újra a 2006-os szintre emelkedett, a 2004-es rekord mennyiséget is megközelítve – derül ki az International Organization of Wines legfrissebb jelentéséből. Ugyanakkor a nemzetközi szakmai szervezet adatai szerint a termelés felfutásával párhuzamosan a világpiaci verseny is tovább erősödött. Ugyanis a világ borfogyasztása huzamosabb ideje nem haladta meg az évi 240-250 millió hektolitert - áll a TK Zrt. közleményében.

- A bortermelő országok ranglistáját hosszú évek óta Olaszország, Franciaország és Spanyolország vezetik. Szembetűnő azonban, hogy egyes országok a kiéleződött verseny mellett is évről évre képesek növelni borexportjukat – fejtette ki Lukácsy György, a Corvinus Egyetem adjunktusa. A szőlészeti szakember szerint a feltörekvő termelő országok közül a nemzetközi ranglista 15. pozícióját elfoglaló Új-Zélandot azért érdemes kiemelni, mert a távoli szigetországban korábban szinte egyáltalán nem volt hagyománya a bortermelésnek. A 7. helyén álló Chile pedig olyan, komoly bortermelési tradíciókkal rendelkező ország, amely hosszú hanyatlás után tudott új fejlődési pályára állni, és egyre komolyabb pozíciókat kivívni magának a világpiacon.

Új-Zélandon a szőlő- és borágazat fejlődése csak az utóbbi 20 évben gyorsult fel, ennek ellenére a Marlborough-völgyből származó Sauvignon mára képes volt világhírre szert tenni. Az új-zélandi borok zászlóshajójaként is emlegetett borfajtának köszönhetően a szigetország mostanra a világ szőlő- és bortermelésének kicsi, de fontos szereplőjévé vált, borexportjának értéke pedig tavaly már mintegy 1,2 milliárd dollár volt.

Más a helyzet Chilében, amely már a XX. század elején is fontos szereplője volt a világ borpiacának. Azonban a múlt század közepén bevezetett, és több mint négy évtizeden keresztül hatályban tartott szőlőtelepítési tilalom óriási visszaesést eredményezett a dél-amerikai ország borágazatában. – Ezt követően viszont a szektor megújítása olyan jól sikerült, hogy a borexportból származó bevétel az elmúlt két évtizedben hússzorosára emelkedett, és ma már eléri az évi 1,4 milliárd dollárt. A chilei Cabernet Sauvignon világszerte ismert termék a borpiacon, amely vezető márkaként képviseli a chilei borokat szerte a nemzetközi piacon – mondta Lukácsy György.

Vannak jó példák nagy tradícióval rendelkező borvidékek sikeres „feltámasztására" Európában is. Így például a franciaországi Elzász a viharos történelmi események miatt tűnt el hosszú időre a világ bortérképéről. Azonban azt követően, hogy Elzászt 1975-ben zárt borvidékké nyilvánították, a borágazat gyors fejlődésnek indult. Ma pedig az alig 15 ezer hektáros kiterjedésű elzászi borvidék – elsősorban a rajnai rizling sikerének köszönhetően – már évi több mint 500 millió eurós árbevételt ér el palackozott borok értékesítéséből.

Szintén folyamatos megújulásának köszönheti jelenlegi előkelő pozícióját a világ legismertebb prémium borrégiói között a Champagne-i borvidék. A 34 ezer hektár termőterületet lefedő borvidéken évente mintegy 300 millió palack bort és pezsgőt állítanak elő, 2013-ban nem kevesebb mint 4,4 milliárd eurós bevételt érve el, amelyből az export 2,2 milliárd eurót tett ki.

A tokajiak szerint az utóbbi négy régió sikerében közös pont a szigorú sztenderdek bevezetése a szőlőtermesztés és bortermelés területén. Emellett komoly erőfeszítéseket tettek a márkaépítés érdekében is – hangsúlyozta Tombor András, a Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottságának elnöke. A cégvezető kifejtette: a sikeres külföldi példák kiértékelése és a megfelelő következtetések levonása a magyar borok piaci sikere szempontjából is kulcsfontosságú.

A magyarországi borvidékek közül Tokaj-Hegyalja rendelkezik a legkülönlegesebb – geológiai és éghajlati – adottságokkal. Itt találhatóak meg azok a feltételek, amelyek egy borvidéket feljogosíthatnak arra, hogy a világ legelismertebb prémium borvidékei közé emelkedjen. Így a tokaji borban van annyi, amely megmutathatja a magyar borok értékeit a nagyvilág borpiacán.

A BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program ennek érdekében szőlőtermesztés és borkészítés szabályozására; a magas minőségű alapanyagok biztosítására, amelynek első lépése a termőhely-potenciál felmérése; borászati technológia fejlesztésére; valamint a világpiacon is eredményes és hosszú távú Tokaj márkanév felépítése koncentrál.

A felügyelőbizottság elnöke beszélt igencsak ambiciózus terveikről: a cél, hogy a Tokaji borvidék 10 éven belül a világ elismert prémium bortermelő vidékei közé emelkedjen; első számú nemzeti márkaként képviselve Magyarországot a nemzetközi piacokon.