A magáncsődöt a tavasszal elfogadott törvény mellett másfél tucat rendelet szabályozza, ezek egy jó része azonban csak az elmúlt napokban jelent meg, vagy még közzé sem tették – hívta fel a figyelmet Becsei András alelnök.

A nemzetközi tapasztalatok alapján a magáncsőd gördülékeny alkalmazásához, az érintett szereplők zökkenőmentes együttműködéséhez még akkor is évek gyakorlatára van szükség, ha minden jogszabályi feltétel adott, és elegendő idő áll rendelkezésre a felkészüléshez. A bankszövetség egyelőre úgy számol, hogy 25 ezren vehetik igénybe, de ha a jövőbeni módosításokkal sikerül korrigálni a gyermekbetegségeket, akkor hosszabb távon akár 40 ezer család számára is segítséget jelenthet a magáncsőd – tette hozzá Kovács Levente főtitkár.

Megvenni könnyű volt, fizetni már nem annyira Vémi Zoltán / Népszabadság

Nem lesznek maradéktalanul elégedettek az adósok a devizaalapú autóhitelek forintosításával sem. Mint arról beszámoltunk: ezeket a tartozásokat – a személyi kölcsönökkel együtt – az év végéig forintra váltják. Ellentétben a jelzáloghitelekkel, ez most ugyan nem lesz kötelező, de aki nem jelzi bankjánál, hogy nem kér a lehetőségből, annak az adósságát automatikusan forintosítják. Az euróalapú hiteleket 309 forint, míg a svájci frankban jegyzett adósságokat 287 forint árfolyamon váltják át, ám valójában az adósokkal 308, illetve 256 forinton számolnak el – a különbözetet a bankok minden hónapban jóváírják, a terhet pedig fele-fele arányban megosztják az állammal. A kedvezményes árfolyam révén a jelenlegihez képest 10-15 százalékkal csökken majd a havi teher – az autósok egy része mégis ugyanannyit vagy még többet fizet majd jövőre, mint idén. A MNB becslése szerint az adósok harmada, a bankszövetség pedig úgy saccolja, hogy a fele jelenleg forintban az úgynevezett fix konstrukcióban fizet. Ez azt jelenti, hogy árfolyamtól függetlenül minden hónapban ugyanakkora a törlesztő, a különbözetet pedig a futamidő meghosszabbításával és/vagy az utolsó törlesztőrészletben egy összegben fizetik meg – ez az oka annak, hogy sokan az utolsó csekkel milliós tartozásról kapnak számlát. A kormány és a bankszövetség közti tárgyalások eredményeként elvileg az autóhitelek forintosításáról szóló, hamarosan a parlament elé kerülő törvénytervezet ezt a problémát is igyekszik orvosolni. Hogy a tartozások értéke, a hátralévő futamidő és a törlesztőrészletek szinkronba kerüljenek, az érintett adósok havi terhe emelkedni fog: ennek mértéke az említett feltételektől függ, de az ígéretek szerint egy bizonyos, előre meghatározott szintet nem haladhat meg.

Ennek mértéke egyelőre nem ismert, ugyanakkor logikus lenne 15 százaléknál meghúzni a határt. Egyrészt a lakáshiteles árfolyamgát konstrukciójánál is legfeljebb ennyivel nőhet a havi teher, másrészt ez nagyjából szinkronban lenne azzal, amennyivel a mostani szinthez képest csökkennek a törlesztők a forintosítás miatt.

Nem csökken azok havi terhe sem, akik 90 napot meghaladó mértékben adósak a törlesztőrészletekkel. A nem fizető ügyfelek tartozását ugyanúgy váltják forintra (vagy nem), mint a többi adós esetében, ám a bankszövetség javaslatára ehhez nem jár majd az állami-banki támogatás, így az ő törlesztőjük a jelenlegi szinten marad. A mintegy 160 ezer devizaalapú autóhitel negyede tartozik ebbe a körbe.