A felmérésben részt vevő tagállamok közül Magyarországon volt a legmagasabb azoknak az aránya, akik szerint egyszerűbbé kell tenni az uniós források elérését. Magyarországon csaknem minden megkérdezett ezt szorgalmazta, míg az európai átlag 84 százalék volt - derül ki a könyviszgáló és tanácsadó cég összesítéséből.

Az elemzés alapját egy, 15 európai uniós tagország 680 cégvezető megkérdezésével készült tanulmány képezi. A felmérésben Magyarország mellett Nagy-Britannia, Hollandia, Franciaország, Írország, Belgium, Finnország, Svédország, Ausztria, Lengyelország, Görögország, Spanyolország és Portugália vett részt. 

A magyarországi válaszadók több mint kétharmada szerint javult az Európai Unió (EU) innovációs politikája, szemben az uniós átlag 38 százalékával. A magyar vállalatvezetők optimisták a jövőt illetően is: 84 százalékuk úgy véli, hogy jövőre is javulás várható ezen a területen, szemben a 69 százalékos európai átlaggal. 

A magyar válaszadók az átlagnál kevésbé voltak kritikusak abban a tekintetben, hogy az unió innovációs politikája összhangban áll-e a gazdasági szereplők igényeivel: mindössze 55 százalékuk mondta azt, hogy sikertelenek az ilyen jellegű próbálkozások, szemben az átlagos 72 százalékkal. Ezzel összhangban a válaszadók döntő többsége hangsúlyozta, hogy formális keretekre van szükség az iparági szereplők közötti rendszeres párbeszéd elősegítése érdekében - mutat rá az Ernst & Young felmérése.

A magyar vállalati döntéshozók szerint az EU-nak leginkább az Egyesült Államokkal és Kínával kellene szorosabb szövetségre lépnie, hogy a közösség versenyképesebbé váljon. Európai szinten is az amerikai szövetséget szorgalmazzák a cégvezetők, ráadásul több mint kétharmaduk szerint az Egyesült Államok innovációs politikája jelenleg sikeresebb, mint az unióé. 

A felmérés eredményei alapján az Ernst & Young egy hárompontos javaslatcsomagot állított össze, mely szerint az Európai Unió versenyképességének zálogát a technológiatranszfer, az infrastruktúra és a magántőke jelenti.