Munkáját félti az európai polgár

Az európaiak többsége leginkább a munkája miatt aggódik, de az árak és a gazdasági stabilitás is előkelő helyen szerepel a megoldandó problémák között - derül ki a GfK felméréséből.

 

A munkaerő-piaci helyzet továbbra is a legégetőbb kérdés az európai nemzetek számára. A GfK Association felmérésében résztvevő tizenegy ország közül nyolc országban a munkanélküliségtől tartanak leginkább. Ezt követi az árak és a vásárlóerő alakulása, valamint a gazdasági stabilitás miatti aggodalom. Habár a jelenlegi gazdasági helyzetet kevésbé tartják aggasztónak, ez még mindig harmadik helyen szerepel a leggyorsabban megoldandó európai problémák listáján.

Az európai lista élén most is és a múltban is a munkanélküliséghez kapcsolódó aggodalmak állnak. Idén az európaiak 43 százaléka fejezte ki aggodalmát, amely 4 százalékpontos emelkedés a 2009-es adathoz képest. A problémát különösen súlyosnak tartják Spanyolországban, ahol a népesség háromnegyede aggódik a munkaerő-piaci helyzet miatt. Ausztriában és Lengyelországban 43 százalék - az európai átlag - gondolja úgy, hogy a munkaerő-piac helyzetének javulnia kell. Svédországban és Belgiumban a lakosság harmada ért egyet ezzel az állítással. Az Egyesült Királyság és Hollandia zárja a sort 16 és 8 százalékos eredményekkel.

A 22 százalékról 18 százalékra csökkenés ellenére az árak és a vásárlóerő alakulása miatti aggodalom az előző évi harmadik helyről idén a második helyre került a leggyorsabban megoldásra váró problémák listáján. Az infláció miatt főleg Oroszországban aggódnak, ahol európai összehasonlításban az infláció nagyon magas.

Franciaországban és Németországban a népesség mintegy negyede volt nyugtalan csökkenő vásárlóereje miatt, míg Lengyelországban a népesség 16 százaléka gondolja úgy, hogy valamilyen lépést kell tenni. Ellenben a spanyolországi és svédországi 2 százalékos, és az Egyesült Királyságbeli és hollandiai 3 százalékos arány azt mutatja, itt jóval kevésbé aggódnak.

A gazdasági fejlődés miatti aggodalom tükrözi az enyhébb helyzetet. Ez a probléma most az előző évi második helyről idén a harmadik helyre esett vissza. Miután tavaly az aggodalom mértéke 5 százalékról hirtelen 29 százalékra emelkedett, jelenleg az európaiaknak csak 16 százaléka gondolja úgy, hogy még mindig tartani kell a gazdasági helyzet okozta negatív következményektől.

31 százalékos és 26 százalékos eredményeikkel Spanyolország és Németország lakossága átlag feletti aggodalmát fejezte ki a gazdaság jövőjével kapcsolatban.

A bűnözés problémája továbbra is a negyedik helyen áll. Különösen a hollandok - 24 százalék - és az olaszok - 22 százalék - követelnek erőteljesebb fellépést a bűnözés ellen.

Az egészségügy miatti aggodalmak továbbra is a középpontban állnak. Ez a jelenlegi 11 százalékos eredményével az ötödik helyen található. A lengyelek különösen elégedetlenek a betegség esetén kapott egészségügyi ellátással (26 százalék), de 21 százalékos eredményükkel a németek is úgy érzik, hogy reformokra van szükség.

A nyugdíjak és az időskori ellátások miatti aggodalmak egy hellyel előrébb kerültek, és 9 százalékos eredménnyel jelenleg a hatodik helyen szerepelnek. Németország és Ausztria lakossága, akik között az aggódók aránya 19, illetve 16 százalék, mindenféleképpen javulást vár a nyugdíjak kérdésében. Az öregkori nyugdíjak kérdése a franciák számára is (13 százalék) kiemelt problémának számít.

Nyolc százalékos értékükkel a lakhatással és a lakbérekkel kapcsolatos aggodalmak változatlanok, habár idén a nyolcadik helyen állnak a 2009-es hatodik helyezés után. Minden ötödik orosz, és legalább minden tízedik francia aggódik a megfelelő lakhatás hiánya miatt. Ugyanakkor úgy tűnik, ez jelenleg nem probléma Svédországban.

Nyolc százalékos értékükkel a bevándorlással és a beilleszkedéssel kapcsolatos kérdések továbbra is a kilencedik helyen állnak. Huszonnyolc százalékos értékével Ausztria a listavezető, szorosan mögötte található az Egyesült Királyság 25 százalékkal. A belgák és az olaszok szintén úgy gondolják, hogy a jelenlegi helyzeten javítani kellene.

Az előző évhez hasonlóan a top 10 kihívás listáján az utolsó helyet az oktatáspolitika foglalja el, amelynek értéke a 7 százalékon stagnál. A németek (14 százalék) és a britek (11 százalék) szeretnék leginkább az oktatási rendszer javítását.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.