Az elmúlt évekhez képest idén visszafogottabban alakul a munkaerő-kereslet a magyar gazdaságban – ismertette Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a szervezet Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI), több mint 7 ezer cég megkérdezésével készült felmérésének eredményeit.

Kifejtette: idén a foglalkoztatotti kör 25-30 ezres bővülésével számolnak a teljes nemzetgazdaságban. A felmérés által tükrözött adatokkal kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt év elején még remélt élénkülés őszre megtört, s most a társaságok a válság további mélyülésére számítanak az év első felében.

Ezzel összhangban a GVI Bizonytalanság Mutató 45 pontos értéke arra utal, hogy a magyar gazdaságban sok cég továbbra sem számol üzleti kilátásának javulásával, illetve üzleti helyzetének romlásával kalkulál. Ezzel kapcsolatban Parragh László megjegyezte, hogy a gazdaság állapota nem annyira rossz, mint amennyire depressziósnak mondható a hangulat, s mint amennyire depressziós a hangulat egy-egy ágazatban.

Erre utal, hogy például a felmérés szerint a vendéglátás és az ipar területén van a legtöbb olyan vállalkozás, amely bővíteni szeretné a foglalkoztatottak számát. Különösen pedig az előbbi szektor esetében nem mondható el, hogy most kiemelkedő várakozások jellemeznék az ide tartozó társaságokat.

A vállalkozások általános, nem túl derűlátó hangulatával szemben ugyanakkor a vizsgálat Foglalkoztatási Egyenlegmutatója (FE) erre az évre a munkaerő-kereslet növelését mutatja, ennek mértéke azonban elmarad a 2011 évitől. Az FE 2012-re 9 pontot jelez előre (ez a módszertan szerint annyit jelent, hogy 100 cég esetében 9 százalékkal több szeretne munkaerőt felvenni, mint amennyi elbocsátásban gondolkozik.), míg tavaly ez a mutató 11 ponton állt, ráadásul 2010-ben ez meghaladta a 14 százalékot.

Foglalkoztatási köröket tekintve a szakképzett fizikai helyekre keresnek a legintenzívebben, ezek esetében az elmúlt évhez képest még enyhe növekedés is jelezhető előre. Hasonlóak érdemiek az igények a diplomás szellemi munkakörök esetében is – áll a felmérés összefoglalójában. Ezzel szemben a legkedvezőtlenebb helyzetben a nem diplomás szellemi munkakörökre pályázok vannak, ezen munkakörök egyenlegmutatója tavaly nagyon alacsony – 19 pont volt, idén ez legalább 0 pontra javul. Helyzetüket egyébként a legkedvezőbbnek az exportra termelő, külföldi tulajdonban lévő cégek tartják – jegyezte meg az MKIK elnöke.

Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az előzőekkel kapcsolatban elmondta, hogy a kutatás még tavaly októberben készült, amikor még a bérkompenzáció hatásai nem voltak ismertek. Ennek bizonyosan lesznek pozitív hatásai munkaerőpiacon. Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy amíg a gazdaság motorjait jelentő ágazatokat, például a építőipart vagy a gazdaságot nem sikerül beindítani, addig nagy eredményeket nem lehet elérni.

Mindenesetre munkahely megőrző és teremtő pályázatokat is segíteni kívánják a foglalkoztatottság javulását, amely során azokat a cégeket preferálják majd, amelyek végrehajtják a bérkompenzációs lépéseket.

Kifejtette azt is, hogy az elmúlt évben mintegy 30 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottság, amely nagy része a versenyszférára esik. (A KSH legutóbbi január-november közötti munkaerő-piaci jelentés szerint ugyanakkor „a nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2,694 millió fő volt, ami 8 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.)

A felmérésben résztvevő vállalkozások véleménye annyiban figyelemre méltó, hogy a legfrissebb német Ifo index – a vállalati konjunktúra-felmérése szerint – a német iparra és kereskedelemre vonatkozóan romló bizalmi mutatókról számolt be.

A német cégek következő fél évre vonatkozó üzleti várakozásai is borúlátóbbakká váltak, vagyis a német vállalkozások körében sincs „hurráhangulat”, igaz legalább az Ifo szekértői úgy látják a német gazdaság a nemzetközi zavarok ellenére jól teljesít