A tervezet ellen közleményben tiltakozott a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, és a Vállalkozók Országos Szövetsége is. Szentgyörgyi Tamás, a Magyar Közlekedési Klub képviselője a 180 percben elmondta, a munkáltató ma is megveheti dolgozójának a helyi bérletet, de ez jelenleg csak lehetőség, míg a tervek szerint a jövőben kötelező lesz. Nagyon sok cég ad jelenleg is bérletet az alkalmazottainak, miután ez cafeteria-elemként funkcionál. A vállalkozó a helyi bérletet költségként elszámolhatja, így a cégek számára ez a legegyszerűbb módja, hogy a munkavállalót viszonylag olcsó juttatásban részesítsék – tette hozzá a szakember.

Kritikusabban nyilatkozott az ügyben Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Az érdekképviseleti szervezet munkatársa szerint irgalmatlan terhet jelentene a munkáltatók számára, ha kötelezően meg kellene venniük dolgozóik helyi bérletét. Rolek Ferenc emlékeztetett rá, a helyközi utazás költségeinek 86 százalékát eddig is meg kellett, hogy térítsék a cégek.

Amellett, hogy az új javaslat többletkiadást okozna a vállalkozásoknak, elméletileg is teljesen indokolatlan és megmagyarázhatatlan. Ha pénzügyileg nem terhelné meg a cégeket, akkor is nagyon rossz ötlet lenne, mert a munkáltatónak semmi köze ahhoz, hogy a városban hogyan közlekedik valaki – mondta az MGYOSZ alelnöke. „Ki gondolja azt, hogy ha én itt helyileg, Budapesten veszek egy bérletet, amit a legkülönbözőbb célokra használok, utazgatok vele a városban, azt a munkáltatónak kellene fizetni? Miközben, mondjuk, tíz percnyi sétára lakom a munkahelyemtől” – fogalmazott Rolek Ferenc.

A munkaadói szövetség tisztségviselője szerint a fővárosban éves szinten 120 ezer forintba kerülő helyi bérlet nagyobb költséget jelentene a vállalkozásoknak, mint a megemelt minimálbérből, illetve az adójóváírás eltörléséből adódó pluszteher. Miközben az utóbbiakat a kormány szerint sem tudják a cégek vállalni, ezért van hozzá komoly költségvetési támogatás – tette hozzá az MGYOSZ alelnöke. A személyszállítási törvényjavaslat keretében azonban egy ennél lényegesen nagyobb pluszteher hárulna a cégekre. A helyi bérletek árának fizetése akkor is elviselhetetlen költség a cégek számára, ha a juttatás cafeteria-elemnek számít – mondta Rolek Ferenc. A munkaadói szövetség alelnöke hozzátette,  felvették a kapcsolatot az ügyben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM), amely fogadókész volt a tárgyalási kezdeményezésre.

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat szerint 2012. július 1-jétől a munkáltatóknak kötelező a munkába járásra utazási költségtérítést fizetni minden munkavállalónak, a helyi és helyközi utazásra egyaránt. A térítési összegnek nem lenne felső korlátja, a jegy vagy bérlet árának legalább 86 százalékát a munkáltatóra terhelnék.

Az NFM a tiltakozások kapcsán csütörtökön közölte, a javasolt szabályozás szerint a munkáltató a munkavállalók munkába járásával, hazautazásával kapcsolatban kizárólag a helyi, elővárosi, regionális vagy országos személyszállítási szolgáltatás igénybevételére jogosító teljes vagy kedvezményes árú jegy, illetve bérlet költségeinek legalább 86 százalékát köteles megtéríteni. Az új előírások a korábbiaknál jóval pontosabban rögzítik a költségtérítésben részesíthető személyi kört. A jelenleginél egyértelműbb módon definiálják a napi munkába járás és a hétvégi hazautazás lehetséges tartalmát.

A törvényjavaslat elfogadása esetén a szociálpolitikai alapon kedvezményes utazások költségeit a munkáltató a továbbiakban nem lesz köteles megtéríteni – közölte az NFM. A szaktárca szerint a munkába járás költségtérítéséhez kapcsolódó hatályos előírások törvényi szintre emelése, pontosítása a közösségi közlekedést igénybe vevő fizetőképes kereslet megerősítését szolgálja.

Forrás: Hirado.hu