A CompLex Kiadó adózási szakportálja, az Adó Online Berke Gyulával, a Pécsi Tudományegyetem jogi karának dékánjával, a törvényt előkészítő szakmai bizottság tagjával készített interjút az átmeneti szabályokról.

A csütörtökön megjelent cikkben Berke Gyula hangsúlyozza, hogy az átmeneti szabályokat meghatározó törvényjavaslat az első hónapokban, az átmenethez kapcsolódóan segíti a jogalkalmazást, de a várakozások szerint érdemben is módosítani fogja a már elfogadott, és július elsején hatályba lépő törvényt.

A kormány elé kerülő szakértői javaslat szerint a szabadságra, betegszabadságra, valamint az átlagkereset helyett alkalmazandó távolléti díj számítására vonatkozó szabályok csak 2013-tól lennének hatályosak - jelezte Berke Gyula, hozzátéve, hogy ezeket irracionális is lenne év közben változtatni, ugyanis indokolatlanul bonyolult lenne a szabadságokat, illetve az új törvény szerinti időtartamokat arányosítani.

Kifejtette, hogy az átmeneti rendelkezésekről szóló törvényben benne lesznek az Mt. hatályba lépéséhez kapcsolódó átmeneti szabályok, módosulnak egyéb törvények, például a társasági törvény, csődtörvény, közalkalmazotti, köztisztviselői törvény, illetve minden olyan más törvény is, amely az Mt.-vel összefüggést mutat. Ezek a jogszabályok várhatóan elsősorban azért módosulnak, mert kicserélődik a mögöttes szabályként alkalmazandó Munka törvénykönyve - hangsúlyozta a dékán.

Berke Gyula szólt arról is, hogy biztosan lesz néhány átmeneti rendelkezés, amely ez alól kivételt teremt, de főszabály szerint az új Mt.-t a már fennálló munkaviszonyokban, illetve kollektív szerződésekben is alkalmazni kell. Ha egy munkaszerződés valamely rendelkezése július 1-jén az új Mt.-be ütközik, akkor az a rendelkezés érvénytelen.

Ugyanakkor ha a munkaszerződésből arra lehet következtetni, hogy a felek - a korábbi Mt.-re hivatkozással - konkrétan meg akartak állapodni valamilyen jogosultságban vagy annak mértékében, akkor az új Mt. ezt nem írja felül, változatlanul hatályban marad, mert a megállapodás erősebb lesz (feltéve, hogy a munkavállalóra kedvezőbb).

Berke Gyula hozzátette, hogy a megállapodás a törvénytől a munkavállaló javára változatlanul eltérhet. Ha azonban az új Mt. szerint ez a megállapodás jogszabályba ütközik, azaz valami olyan szerepel a munkaszerződésben, amit az új Mt. kifejezetten tilt, akkor az azonnal hatályát veszti és az új Mt-t kell alkalmazni.

A felmondásokról elmondta: itt az az általános szabály érvényesül, hogy ha a felmondást az új Mt. hatályba lépése előtt közölték, akkor a korábbi Mt. szabályait kell alkalmazni a végkielégítésre és a felmondási időre is. Ha azonban július 1-je után mondanak fel, már az új Mt.-t kell alkalmazni, függetlenül attól, mi szerepel a munkaszerződésben.

A munkaidőnél az az átmeneti szabály várható, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően alkalmazott munkaidőkeretek "továbbfolynak". Csak a hatályba lépést követően elrendelt munkaidőkeret, illetve beosztás tekintetében kell alkalmazni az új Mt.-t., azaz önmagában  a törvény hatálybalépése miatt a már alkalmazott munkaidő-beosztásokhoz nem kell hozzányúlni mindaddig, amíg azok - a közöltek szerint - fennállnak.

Berke Gyula az interjúban ismertette azt is, hogy várhatóan a munkavállalói kártérítésre is lesz átmeneti szabály.

A bérpótlékok számítása kapcsán kifejtette: az új Mt. megengedi azt, hogy a korábban az alapbéren felül elszámolt pótlékok helyett a felek személyi alapbérbe foglalják a pótlékokat. Emellett arra is lehetőség lesz az új Mt. szerint, hogy az alapbéren felül a felek átalánypótlékban állapodjanak meg. Azaz nem az elszámolt idők alapján fizessenek pótlékokat tételesen, hanem például 30 százalékos pótlékátalányban állapodjanak meg. "Ez mindenképpen izgalmas lesz a gyakorlat számára" - mondta Berke Gyula, majd hozzátette, hogy az átmeneti törvény várhatóan kifejezésre juttatja azt a jogalkotói szándékot, hogy az átalányról szóló megállapodások miatt ne csökkenjen a dolgozók bére.