Működik a megélhetési sörözés
Az előző évi megtorpanást követően idén az első négy hónapjában tovább csökkent a háztartások otthoni sörfogyasztása. A visszaesés kizárólag az üveges termékeket érinti, a dobozos sörök viszont tovább nőttek – állapítható meg a háztartások privát fogyasztását figyelemmel kísérő GfK Hungária ConsumerScan adatai alapján. Az átlagos sörvásárló a középkorú férfi, aki nagyjából alig 1-2 perc alatt eldönti, milyen sör kerüljön a kosarába.
A GfK kutatatásától független megfigyelés szerint, bizonyára szerepet játszik az otthoni sörözgetés mérséklődésében, hogy a vendéglátó helyek egymással versengve igyekeznek sörakciókkal becsalogatni a vendégeket. A tapasztalat azt mutatja, hogy, aki a rekkenő hőségben már engedett a sőröző csábítsának, otthon kevesebbet gurít le a torkán.
A GfK kutatásától független megfigyelés szerint, bizonyára szerepet játszik az otthoni sörözgetés mérséklődésében, hogy a vendéglátó helyek - fennmaradások érdekében, egyfajta megélhetési csaliként - egymással versengve igyekeznek sörakciókkal becsalogatni a vendégeket. A tapasztalat azt mutatja, hogy, aki a rekkenő hőségben már engedett a sőröző csábítsának, otthon kevesebbet gurít le a torkán.
A háztartások privát fogyasztását folyamatosan mérő piackutató adatai szerint a 2008-as esztendőt megelőző néhány évben a hazai háztartások által megvásárolt összes sörmennyiség folyamatosan növekedett, azonban a tavalyi évben már visszaesés volt megfigyelhető. Egy átlagosan vásárló háztartás 2006-ban 82 liter, 2007-ben 86 liter sört vett, ezzel szemben a tavalyi évben mindössze 81 litert fogyasztott. (A kategória mennyiségi visszaesése az egyes szegmensek esetében eltérően mutatkozik meg.) Feltehetően az átlagosnál hűvösebb nyári időjárás is közrejátszott abban, hogy 2008-ban a hideg italokhoz (gyümölcslé, szénsavas üdítőital, ásványvíz) hasonlóan visszaesett az otthoni sörfogyasztás.
„Az idei évben ez a visszaesés felerősödni látszik, hiszen a gazdasági válság hatására 2009. január-április időszakban az előző év azonos időszakához viszonyítva mennyiségben 10 százalékkal csökkent az otthoni sörfogyasztás. Az értékbeli visszaesés mértéke csak 6 százalék, és az egyes termékek átlagosan 4 százalékkal drágultak” – mondta el Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektormenedzsere.
Fogyasztói oldalról a visszaesés fő oka a kevesebb vásárlóban keresendő. Míg 2008 első négy hónapjában a háztartásoknak közel a fele (48 százalék) vásárolt sört, addig idén ez az arány csak 44 százalék. Emellett még a fogyasztási intenzitás is csökken, mivel eddig idén csak 33 liter jut egy vásárló háztartásra, szemben a tavalyi 34 literrel.
Az otthoni fogyasztásra vásárolt termékek közül a kiszerelés típusok esetében jelentős átstrukturálódás következett be. A visszaesés kizárólag az üveges termékeket érinti, a dobozos termékek viszont tovább nőttek. A dobozos sörök mennyiségi részesedése átlépte az 50 százalékot, ellenben az üveges sörök mennyisége 30 százalékkal csökkent. A műanyag palackok viszont folyamatos előretörést mutatnak, a hazai háztartások által megvásárolt mennyiség immár 7 százalékát adják.
A GfK Hungária kutatásaiból kiderül, hogy az átlagos sörvásárló az erősebbik nem képviselői közül kerül ki, középkorú, és jellemzően egyedül, néhány perc leforgása alatt választja ki sörmárkáját. Természetesen az, hogy ki milyen márka mellett dönt, szegmensenként változó. A teljes lakosság 17 százalékát kitevő hedonista fiatal felnőtt inkább a divatos, multi-márkát veszi meg, ezzel szemben a szegény nyugdíjas (akik a teljes lakosság 25 százalékát határozzák meg) elsősorban az ára alapján választja ki a terméket.
A vizsgálat arra is kitér, hogy vásárlás közben a trendi, drága söröket inkább a kosár tetejére tesszük, mint az aljára, de ennek a „felvillantásnak” leggyakoribb művelői inkább a fiatalok – minél idősebb valaki, annál inkább elrejti a terméket a kosárba.
Ami a sörvásárlás idejét és a termékek összehasonlítgatását illeti, a fiatal felnőttek ebben is eltérnek az idősebbektől: mindezekkel sokkal kevesebbet foglalkoznak, mint idősebb társaik. Határozottabbak és gyorsabbak, tehát azt feltételezhetnénk, hogy lojálisabbak a márkákhoz. Valójában csak kisebb a releváns szettjük.
A fiatalok emellett ráadásul máskor mennek el vásárolni: főként az esti órákban, amikor kevesebben is vannak az üzletekben. A nagy tömeg inkább késő délután (17-18 óra környékén) szerzi be a kívánt termékeket, ugyanúgy, mint a középkorú vagy idősebb, sört vásárló urak.
