A feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexek (BMI) feldolgozásával kezdték a hetet a piacok, s a kijövő adatok előjelének megfelelően ingadoztak az árfolyamok. A sort a kínai BMI kezdte, a vártnál gyengébb s a gazdaság lassulását előrevetítő adat után a napot 312,5 forinton kezdő euró egészen a 314-es szint közelébe kúszott, onnan fordította vissza az utóbbi hét év legjobb magyar adata.

A válság utáni legmagasabb beszerzésimenedzser-index is csak ideig-óráig tudta erősíteni a forintot hétfő délelőtt, a hajszálnyit javuló euróövezeti index sem sokat segített, és ismét a kockázatkerülő hangulat, a 312-es szint körüli mozgás jellemezte az árfolyamot, s az egész napot.

A magyar növekedési kilátásokat a gazdasági szereplők megkérdezése alapján összesítő index februári értéke 57,9 pontra emelkedett a januári 50,2 pont után, ami azt jelzi, hogy erősödött a konjunktúrába vetett bizalom, amit az iparvállalatok megrendelésállományának bővülése is alátámaszt – az ipari termelés csalódást jelentő év végi lassulása ellenére.

A magyar index a szintén napvilágot látott 55,4 pontos lengyel és 55,9 pontos cseh BMI-t is túlszárnyalja, ez azonban csak a hagyományosan pesszimista hazai felfogás miatt érdemel említést, konkrét makrogazdasági következménye nincs. Olyannyira, hogy a Citibank az új adatokat is tekintetbe véve 3-3,5 százalékos lengyel és 1,9 százalékos magyar GDP-bővüléssel számol, igaz, utóbbira a feltörekvő piaci válság is komoly negatív hatással lehet, amennyiben a fogyasztást határozottan visszaveti. Ebben az esetben 1,3-1,5 százalékra lassulhat a növekedés üteme.

Amennyiben a tőkekivonás kezelhető szinten marad, a monetáris tanács tolerálja a gyengébb forintárfolyamot, ám Gárgyán Eszter vezető elemző szerint az április 6-ai választások közeledtével a politikai szempontok egyre inkább előtérbe kerülnek, hiszen a lakosság devizaalapú tartozása a GDP 15 százalékára rúg, így nagyon nem mindegy, milyen árfolyamon törlesztenek az emberek.

A forint erős gyengülését nem szemlélheti tétlenül a monetáris tanács sem. Most még a kivárás jellemzi a magatartásukat és a hazai infláció kedvező alakulásával támasztják alá álláspontjukat, de lépniük kell, ha a forint nem bírja a rá nehezedő külső nyomást. A védekező jellegű kamatemelésre azonban csak a sokadik balsikerű állampapír-aukció és a fokozódó tőkekivonás után lesznek hajlandóak.

A forinttal szemben a régiós devizák sérülékenysége sokkal kisebb, a lengyelek ősszel, a gazdaság megerősödése után kezdhetik meg kamatemelési ciklusukat, míg a cseh korona esetében 2016 elején kerülhet erre sor. A forint volatilisan mozog a következő időszakban is, az Equilor elemzői szerint az euró a 314-es szintet kerülgeti, s ha áttöri, akkor 318-320-ig szóbeli intervenciókkal, ad hoc intézkedésekkel kelhet a forint védelmére a jegybank, amely egyelőre nem lát okot a kamatemelésre.

A sokadik kudarc mindenesetre egyre közeledik, hiszen hétfőn is folytatódott a múlt hét közepe óta tartó hozamemelkedés az állampapír-piacon. A hathetes diszkont-kincstárjegyeket nem kapkodták el a befektetők, a meghirdetett 50 milliárdot tételre kirívóan kevés, 56 milliárdnyi ajánlat érkezett.

Ennek láttán az Államadósság Kezelő Központ 40 milliárdra szállította le a szétosztandó keretet, az átlaghozam pedig az egy héttel előttinél 41 bázisponttal lett magasabb, 3,27 százalékra ugrott. Ezzel is jelezve, hogy a piacon kamatemelésre számítanak, méghozzá fél éven belül 80 bázispontos pluszt jósolnak. Ami a tőkekivonást illeti, az EPFR Global szerint a múlt héten 6,3 milliárd dollár hagyta el a feltörekvő országok piacait, ilyen menekülésre legutóbb 2011 augusztusában volt példa.

Januárban az egyenleg 12,2 milliárd dolláros veszteséget mutatott. Tavaly egész évben vontak ki 15 milliárdot. A kötvényeknél 2,7 milliárd dollár szívódott fel a múlt héten, 4,6 milliárdra emelve a havi összeget.
A válság elmélyülése ellen a fundamentumok megerősítésével, a külső egyensúlyi mutatók javításával kell fellépni – derül ki a Bloombergnek nyilatkozó elemzők szavaiból.

A Goldman Sachs szerint azt is figyelembe kell venni, hogy az éves reálkamat megfeleződött, egy százalék körüli átlagos értéket mutat a feltörekvő országokban, ennyiért pedig már nem mindenhol érdemes kockázatot vállalni. Ilyen alacsony kamat mellett nem működik normálisan a hiányfinanszírozás a Citigroup szakértői szerint sem. Különösen amikor az amerikai Fed a likviditás bővítő programját folyamatosan kurtítják, két hónap alatt húszmilliárd dollárral megcsonkítva az eredetileg 85 milliárdos havi kötvényvásárlási keretet.

A dél-afrikai rand, a brazil reál és a török líra további gyengülése biztosra vehető, de a figyelem egyre inkább az olyan, stabilabb alapokkal bíró országok felé fordul, mint Magyarország, Dél-Korea vagy Mexikó. A magyar csődkockázati mutató mindenesetre két és fél hét alatt 225 bázispontról 290 fölé ugrott, a magyar fizetőképesség megítélése szeptember végén volt ennyire rossz.

A hétfőn közölt utolsó fontos makrogazdasági mutatójára még beindult a forint. Az amerikai Institute for Supply Management (ISM) kiábrándító adatot közölt: feldolgozóipari menedzserindexe januárra a decemberi 56,5 százalékról 51,3 százalékra zuhant, utalva arra, hogy a gazdaságban azért mégsem mennek annyira olajozottan a dolgok. Ilyen mélyen tavaly májusban járt a mutató. A januári ISM-index nyomban 313 forint fölé lökte az euróárfolyamot, de kisvártatva onnan is visszaéttr, s késő délután 312,8-as szintet kerülgette az euró.